Katalónia október 1-jére tűzte ki a függetlenségről szóló népszavazást, amellyel, ha eredményes lesz, akár egy új állam kerülhet fel Európa térképére. Emiatt azonban hatalmas a feszültség a Spanyolországból kiválni akaró tartomány és a spanyol kormány között: egy ország egysége vagy egy másik függetlensége a tét.

 

A katalánoknál már több mint tíz éve állandó téma a kiválás témája. A változást rendkívül jól mutatja, hogy míg 2006-ban a tartományban élők 15 százaléka támogatta a függetlenség gondolatát, mára arányuk közel 50 százalékot tesz ki.

 

A mostani helyzet a legsúlyosabb politikai válsága az 1978-ban a demokrácia útjára lépett Spanyolországnak. A katalóniai függetlenségpártiak szerint ha október 1-jén sikeres lesz a referendum, akkor napokon belül kikiáltják az önálló Katalóniát.

 

 hirdetes_810x300  

 

A katonaságot is bevethetik

 

Közben a spanyol kormányzat minden törvényes eszközt igyekszik bevetni a rebellis tartomány megregulázására, még mielőtt sor kerülne a népszavazásra. Az Alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette a katalán kormány által kibocsátott törvényt, az ügyészség pedig büntetőeljárást helyezett kilátásba a tartomány politikai vezetése ellen.

 

A spanyol kormány álláspontja az alkotmányosság és a szabadságjogok védelme. Mindenesetre az sem kizárt, hogy a„demokrácia védelmében” a rendőrség és a hadsereg is beavatkozik.

 

Dr. Nagy Sándor Gyula, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Trend FM magyar adónak nyilatkozva elmondta, a probléma több kérdésből áll.

 

Az első kérdés, hogy lesz-e egyáltalán népszavazás.

 

„Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a népszavazást meg tudják majd tartani, hogy a spanyol kormány nem vet-e be majd mindent annak érdekében, hogy a szavazókörök ne tudják megnyitni kapuikat, akár a rendőrség, katonaság bevetésével”

 

fogalmaz a szakértő, aki szerint a katalán politikai vezetés a spanyol alkotmányt „teljesen semmibe vevő módon” fogadta el a népszavazást lehetővé tevő törvényt.

 

„A következő kérdés az, hogy elegendő ember részt vesz-e majd a népszavazáson, lesz-e 50 százalék feletti részvételi arány. A következő kérdés pedig, hogy ezen belül az igenek kerülnek-e többségbe.”

 

Nagy Sándor Gyula szerint a katonaság bevetése a legrosszabb forgatókönyv, de egyre nagyobb a valószínűsége.

 

Hatalmas tömeg Barcelonában 2015. szeptember 11-én. Fotó forrása: Politico.eu (Photo by David Ramos/Getty Images)

 

2014-ben már volt precedens

 

Katalónia három évvel ezelőtt már írt ki szavazást az elszakadásról, akkor azonban nem referendum címén, hanem népi konzultáció néven. A voksolás nélkülözött mindennemű törvényi felhatalmazást. Az akkori történéseket követően a spanyol kormány szankciókat vezetett be, és a tartományi elnököt több más politikussal együtt eltiltotta bármilyen választott tisztség betöltésétől. Érdekes, hogy a bíróság ezeket a politikusokat azért ítélte el, mert jogtalanul önkormányzati és tartományi intézményeket nyitottak ki vasárnap – hogy lebonyolíthassák a „konzultációt”.

 

Egyébként a függetlenséget támogatók legnagyobb része a mérsékelt vonalat képviselő, maguk a választók zöme is a mérsékelt jobboldal szavazótáborából kerül ki. A részt vevő pártokról ez már kevésbé mondható el, a konzervatívok ugyanis egy lényegében anarchista, szélsőbalos párttal léptek koalícióra, hogy a referendumot sikerre vigyék – ez persze visszafelé is elsülhet.

 

Katalán tömeg katalán függetlenségi zászlókat lenget napra pontosan három évvel ezelőtt (2014. szeptember 11-én). Egyébként egy teljesen békés megmozdulásról volt szó. Fotó forrása: Politico.eu

 

Ha lesz döntés, biztosan fájdalmas lesz

 

Katalónia szempontjából sem egyszerű a helyzet, ugyanis egy állam függetlenségének kikiáltása még nem jelenti azt, hogy képesek is annak működését és határait szavatolni. Mint említettük, a katonaság beavatkozása sem elképzelhetetlen – végtére is az ország Alkotmányáról van szó. A katalánok saját bevallásuk szerint nem sértették meg a spanyol alaptörvényt, mert ők nem spanyolok, hanem katalánok, tehát rájuk nem vonatkozik az Alkotmány.

 

Ezen túlmenően azonban a katalán kormány nem vette fel a kapcsolatot ügyük érdekében egyetlen európai országgal sem, nincs határaikon túli támogatójuk, így aligha lenne majd olyan ország, aki a függetlenség kikiáltásakor azonnal elismerné önállóságukat.

 

Az érem másik oldala, hogy Spanyolország megengedheti-e magának. Katalónia Spanyolország területének 6,3 százalékát teszi, de itt él a lakosság 16 százaléka, és itt termelik meg a teljes spanyol GDP egy ötödét, valamint Katalónia adja a spanyol export több mint egy negyedét. Ugyanakkor a központi kormányzat támogatottsága elképesztően alacsony, Rajoy kormányfőre csak a lakosok 5,8 százaléka adta le a voksát. Ráadásul a spanyol adóbevételek 20 százalékát szintén Katalónia adja.

 

 

További érdekes adat, hogy a 7,45 milliós országrészben  558 ezer munkanélküli él (az állástalanság 13,2 százalékos). Ide érkezik a Spanyolországba látogató turisták csaknem 24 százaléka, a bevándorlók szintén 24 százaléka, és minden negyedik focista katalán.

 

Mindezek fényében nehéz elképzelni, hogy a népszavazás lezajlása és az esetleges függetlenség kikiáltása könnyű meccs lesz a még 40 éve sem demokratikus Spanyolországban.

 

 

Körkép.sk/KL

Nyitókép: FT.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!