Európa egyik legfontosabb parlamenti választása kezdődött el vasárnap reggel Németországban. A második világháború utáni 19. szövetségi gyűlést (Bundestag) képviselőit és kormányát ma választják meg a német polgárok.
05:33 – HIVATALOS: Angela Merkel megnyerte a vasárnapi német parlamenti választásokat. A voksok 33 százalékát szerezte meg, ami a 2013-as választásokhoz képest 8 százalékpontos visszaesés. Az SPD történelmi vereséget szenvedett, csak 20,5 százalékot kapott, Schulzék ellenzékbe vonulnak. A harmadik legerősebb párt az AfD lett 12,6. százalékkal. Ezek a számok még valamelyest változhatnak az elkövetkezendő órákban. A CDU/CSU kizárólag a Jamaica-koalíciót választhatja, vagyis kemény kormányalakítási tárgyalásokra készülhet a Zöldekkel és az FDP-vel.
23:23 – Mutatjuk, kihez pártolták át Merkel szavazói:
És hogy honnan kiktől csábított el szavazókat az AfD:
21:59 – A német parlament jelenleg 630 képviselői hellyel rendelkezik. Az exit pollok alapján a következő választási időszakban 690-re nő a mandátumok száma. A német törvényhozás legkevesebb 598 képviselői helyből áll össze, és egy bonyolult rendszer alapján akár 900 képviselőre is bővülhet a körülményektől függően.
21:26 – Hivatalos eredmények még nincsenek, de az exit pollok részletes eredményei már elérhetőek. Eszerint bár Merkel megnyerte a választásokat, eredménye mégiscsak bukás. Híveinek maga is azt nyilatkozta, hogy sikerült elérni a párt „stratégiai célját. Ez azonban annyit tesz, hogy nélküle nem jöhet létre kormány. Tizenkét évnyi kormányzás után ez szerény győzelem. Ami azonban érdekesebb, hogy a CDU/CSU az egyetlen párt, amelytől kizárólag elpártoltak a szavazók, újakat meghódítaniuk nem sikerült. Merkelék 2,5 millió szavazatot vesztettek a négy évvel ezelőtti választáshoz képest, ebből több mint egy millió voksoló az AfD-hez pártolt át.
20:17 – A pillanat, amikor az AfD megtudja az első exit poll eredményeket:
The moment the #AfD learns about the election results #GermanyDecides #btw17 pic.twitter.com/Nrk3vxUb3i
— Charlotte Potts (@chapotts) 2017. szeptember 24.
20:08 – Több százan tüntetnek az AfD várható parlamenti bejutása ellen a német fővárosban.
Hundreds of anti-@AfD protesters are demonstrating near to Berlin’s #Alexanderplatz #GermanyDecides pic.twitter.com/0tWOq5qmlm
— Kate Brady (@kbrady90) 2017. szeptember 24.
19:08 – Kelet-Németországban az AfD lehet a második legerősebb párt.
Laut #Prognose ist die @AfD in #Ostdeutschland mit Abstand die zweitstärkste Partei: 21,5 %. @dieLinke 16,5 %. #BTW17 #BTW2017 #Bundestag pic.twitter.com/mvy0ApMiLc
— rbb|24 (@rbb24) 2017. szeptember 24.
18:58 – Most fejezte be Angela Merkel beszédét a CDU főhadiszálásán. Elmondta, hogy pártja kötelességének érzi a kormányalakítást, annak ellenére, hogy a vártnál rosszabb eredményre készülhetnek. Azt is elmondta, hogy a CDU „megpróbálja visszahódítani a szavazókat az AfD-től”.
#Merkel fährt schlechtes Ergebnis ein und wird in CDU-Zentrale bejubelt. #dpa-reporter #BTW17 pic.twitter.com/6KhlxZxpHj
— Kristina Dunz (@WaltrautDunz) 2017. szeptember 24.
We want to win back voters from the far right populists, say Angela Merkel. #germanelection pic.twitter.com/a7v03GlAJy
— Georg Matthes (@GeorgMatthes) 2017. szeptember 24.
18:54 – Bajorországban a Merkelék testvérpártja, a CSU is sokat veszített az előző választások eredményéhez képest (csaknem 11 százalékpontot). Ráadásul Németország legfejlettebb tartományában is 12,5 százalékot szerzett az AfD.
18:47 – Merkeléknél is napvilágot látnak az első nyilatkozatok. Az egyik képviselőjük például „nagy veszteségnek” nevezte az előzetes eredményeket a CDU-ra és az SPD-re nézve. Hogy miért, azt az alábbi infrografika jól szemlélteti: bal oldalon a mostani urnázás utáni felmérések eredményei, jobboldalon a négy évvel ezelőtti hivatalos eredmények. Van különbség.
18:39 – Ezekben a percekben tart beszédet Martin Schulz, aki elismerte, hogy az SPD-nek nem sikerült elérnie kitűzött célját, de továbbra is küzdeni fog a demokratikus elvekért, mint ellenzéki párt. A hírek szerint SChulzot nem váltják le, marad az SPD élén.
18:27 – Az SPD kijelentette, biztosan ellenzékbe vonul, tehát nem valósul meg az eddig kormányzó nagykoalíciós formáció a német parlamentben. A CSU egykori vezetője, Erwin Huber szerint, ha az urnázás utáni becslések beigazolódnak, az „kész katasztrófa lesz”. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a jósolt szavazatok tükrében melyik párt a képviselői helyek hány százalékát szerezné meg.
Eszerint a mostani nagykoalíciónak (CDU/CSU-SPD) szűk többségre tenne csak szert, de ezt a forgatókönyvet a szociáldemokraták már kizárták. A Jamaica-formáció (lásd cikkünk elején) szintén nem túl kényelmes többséget tudhat magáénak.
18:22 – A pillanat, amikor a CDU megtudja, hogy 33 százalék körüli eredményt mutatnak az exit pollok. Tanácstalanság, zavar és csend az éljenzés helyett. Négy évvel ezelőtt 41,5 százalékkal jutottak a törvényhozásba…
Shocked faces at Merkel’s conservatives after first exit polls show them down at 33.5 percent of votes. pic.twitter.com/zKZRjUmvoG
— Janosch Delcker (@JanoschDelcker) 2017. szeptember 24.
18:02 – És íme, megérkeztek az első exit poll eredmények az ARD német tévécsatornától:
CDU/CSU – 32.5%
SPD – 20%
AfD – 13.5%
FDP – 10.5%
Greens – 9.5%
Left party – 9%
Ez alapján az AFD a választások előtti felmérésekhez képest várhatóan jobban végez majd, Merkelék pedig rosszabbul, ettől azonban még ők (az exit pollok alapján) a választás győztesei.
Alább a ZDF Heute hírtelevízió Exit pollja látható. Minimális a különbség.
+++EIL+++ Union gewinnt die Wahl, deutliche Verluste für die
SPD, AfD drittstärkste Kraft. #btw17 pic.twitter.com/nO1ERRDlyE— ZDF heute (@ZDFheute) 2017. szeptember 24.
17:54 – Néhány perc múlva zárják a szavazóhelyiségeket, és közzéteszik az első exit poll eredményeket.
17:00 – Országos szinten a szavazatra jogosultak 41,1 százaléka járult az urnákhoz délután 14:00-ig. Ez még nem tartalmazza a levélben leadott voksokat.
15:45 – Ehhez nem nagyon lehet mit hozzáfűzni
15:11 – Az Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) tartományi belügyminisztériuma szerint eddig a részvétel nagyjából 40 százalékos délben, 3 százalékponttal magasabb, mint a 2013-as választási nap ugyanezen szakában.
14:48 – Merkel is leadta voksát, lehet tippelni, vajon kire.
Chancellor Merkel has voted in #BTW17 (photo credit: Kai Pfaffenbach/Reuters): pic.twitter.com/aFsPtSUPKz
— Alberto Nardelli (@AlbertoNardelli) 2017. szeptember 24.
Chancellor Merkel showed her ID card before casting her vote in the German elections #GermanyDecides #BTW17 pic.twitter.com/55Gzzf4pRE
— dwnews (@dwnews) 2017. szeptember 24.
14:38 – Nyolc millióan nem szavazhatnak, bár Németországban élnek
A háború utáni választási törvénynek köszönhetően ma 7,8 millióan nem szavazhatnak Németországban, bár van bejelentett lakhelyük. A szigorú szabályozás nem teszi lehetővé (csak kivételes esetekben), hogy németen kívül más állampolgársággal rendelkezők is szavazhassanak. A közel nyolcmillió szavazati jog nélküli (félig-meddig) külföldiek átlagosan 15 éve élnek Németországban megszakítás nélkül, német adót és járulékokat fizetnek. (DW.com)
13:42 – Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata politikus, jelenlegi német elnök is kénytelen kivárni a sorát. Nincs kivételezés. Még délelőtt Steinmeier arra buzdította a német választókat, hogy minél többen menyjenek el szavazni. Sokan ugyanis úgy érzik, hogy nincs tétje a mai voksolásnak. Ez az AfD malmára hajtaná a vizet.
Warteschlange auch im Wahllokal in Berlin-Zehlendorf: Bundespräsident Steinmeier reiht sich ein. #btw17 #BTW2017 (fho) pic.twitter.com/ymrnx5Oowu
— dpa (@dpa) 2017. szeptember 24.
13:30 – Az urnák lezárása után legkevesebb fél órával néhányan már tudni fogják a választások várható eredményét. A német Infratest dimap közvélemény-kutató ügynökség egész álló nap a szavazófülkéből kijövő választókat kérdezgeti és egy nagy exit pollt tesz majd közzé 18 órakor. Több mint 120 ezer embert fognak megkérdezni.
11:45 – Manfred Weber, az Európai Parlament európai néppárti frakciójának vezetője – aki egyúttal a bajor CSU tagja is – twitter bejegyzésében kijelentette, hogy pártja „ki fog erőszakolni” egy felső korlátot a Németországba érkező migránsok befogadására. Ez az egyik legfontosabb vitás téma a CDU és a bajor testvérpártja között. Merkel ugyanis többször elutasította a felső határ bevezetését.
Die Menschen wollen eine Vergewisserung, dass jedes Land eine Belastungsgrenze hat. Wir werden deshalb eine Obergrenze durchsetzen. pic.twitter.com/MxtrENXjpN
— Manfred Weber (@ManfredWeber) 2017. szeptember 24.
11:22 – Martin Schulz már leadta a voksát.
Ich habe gewählt. Jetzt sind Sie dran. Für ein gerechteres und stärkeres Deutschland in einem friedlichen und solidarischen Europa: 2x SPD. pic.twitter.com/o2npipM1QN
— Martin Schulz (@MartinSchulz) 2017. szeptember 24.
11:10 – Sokmilliós adományokat kapnak a német pártok. Na, ki kapja a legtöbbet?
Míg Szlovákiában a legnagyobb párt, a Smer saját bevallása szerint adományok nélkül, kizárólag az pártoknak járó állami juttatásból tartja el magát, és számonkérhetőségre nincs is nagyon lehetőség, Németországban jóval átláthatóbb a pártok finanszírozása, de azért ott sem tökéletesek.
A Deutsche Welle oknyomozása során kiderült, hogy a német pártok több mint 200 millió euró magánszemélyektől vagy cégektől érkező adományt szereztek. Az elmúlt választási időszakban Merkel és a CDU kapta a legtöbb adományt, négy év alatt mintegy 77 millió eurót. A második helyen Schulzék állnak a maguk 40 milliójával.
A német törvények is szigorúan szabályozzák az adományozás lehetőségét. Az 50 ezer euró feletti összegeket például be kell jelenteni a Bundestag alsóházának, ami közzé is teszi az adatokat. A 10-50 ezer euró közti támogatásokat elég 18 hónappal később bejelenteni. Ezt a kiskaput számos cég kihasználja.
A Deutsche Vermögensberatung Holding például csak 2013-ban 403 ezer eurót adományozott a CDU-nak, ennek ellenére nem kellett bejelenteni, mert a cég leányvállalatain keresztül apró adagokban juttatta el azt a pártnak. És bár a német pártok vagyonának az adományok átlagban csak 19 százalékát teszik ki, érdekes összehasonlítani azzal, hogy az USA-ban már a 200 dollár feletti összegeknél is fel kell tüntetni a támogató kilétét.
10:38 – A szeptemberi felmérés eredményei a német pártpreferenciákról:
A választásokra jogosult 61,5 millió állampolgár reggel nyolctól este hatig járulhat az urnákhoz a 73,5 ezer választóhelyiség valamelyikében.
Összesen 42 párt 4828 jelöltjére szavazhatnak a németek, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. A részvételi arány a legutóbbi választásokon 71,5 százalékos volt.
Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag – szövetségi gyűlés – tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe.
Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.
Kik a befutók
Szinte senki sem kételkedik abban, hogy Angela Merkel újabb négy évre kancellár lesz, ennek oka, hogy legnagyobb riválisa a alapiskolai végzettséggel bíró Martin Schulz, akinek álláspontja a választási viták legfőbb témájában (migrációs válság) alig különbözik Merkelétől.
A fő kérdés, hogy a kancellárasszony (ha győz), kivel alakít kormány, ez ugyanis alapjaiban határozhatja meg a külpolitikát. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy marad a CDU/CSU-SPD nagykoalíciós felállás. A másik lehetőség egy Jamaica-koalíció (a pártok színeiből rakható össze a jamaicai zászló): CDU/CSU-FDP-Zöldek.
Merkel pártja 40,5 százalékkal győzött a legutóbbi voksolás alkalmával (2013), most a friss felmérések 37-38 százalék körüli eredményt jósolnak neki. Martin Schulz és az SPD (szociáldemokraták) 22-23 százalékon állnak.
Fontos kérdés még az is, hogy ki lesz a legerősebb ellenzéki párt. A közvélemény-kutatások szerint az Alternatíva Németországért (AfD) lesz a befutó, amely teljesen új politikai mozgalomként 12 százalékkal juthat be a német törvényhozásba. A politikum nagy része neonáciknak tartja a pártot, amelynek programja nagyrészt a bevándorlás megakadályozására épül.
Cikkünk folyamatosan frissül
Kapcsolódó írásaink:
Német választások: Schulz már csak a külügyminiszteri székre pályázik?
Németországban még mindig a migráció a legfontosabb választási téma
Macron hiába nyomul, Németországon múlik majd Európa magjának jövője
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.