Csáky Pál EP-képviselő kezdeményezésére Brüsszelben, az Antall József Tudásközponttal együttműködve rendezték meg a „Hogyan határozza meg magát Közép-Európa az Európai Unióban“  (How Does Central Europe Define Itself) c. konferenciát, melyen  ismert politikusok véleményezték a visegrádi négyek múltját és jelenét. Ennek keretében mutatták be Csáky Pál, az Egy hang Közép-Európából c. könyvének angol nyelvű kiadását (A voice from Central Europe) is.

 

A konferencia után beszélgettünk.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A konferencián a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban eléggé széles spektrumú vélemény alakult ki, amely a szoros együttműködéstől a lehetséges szétesésig elemezte a lehetőségeket. Önnek mi erről a véleménye?

 hirdetes_810x300  

 

Erre már hónapok óta próbálok figyelmeztetni, főleg azt követően, hogy Magyarország a V4-ek elnöklő országa. Nagy Zoltán belgiumi nagykövet egyértelműen pozitívan nyilatkozott a visegrádi négyek együttműködéséről, a leginkább pozitív hozzászólás Martonyi János részéről hangzott el. Azt látom, hogy a magyar politika, a külügyminiszter, de a miniszterelnök is túlfényezi a visegrádi együttműködést. Valahol érthető ez, hiszen Magyarország 100 éve, Trianon óta olyan helyzetben volt, hogy nagyon nehéz volt szövetségeseket találni, s amikor talált, sokszor baj volt belőle. Akár a német, akár a későbbi szovjet szövetségre gondolok.

 

Most úgy gondolják, hogy egy közép-európai együttműködés jött létre a visegrádi négyek formájában. Ez bizonyos fokig igaz is – addig, míg az érdekek egybeesnek! De ha ennek az ellenkezője lesz, s ezt a konferencián nyíltan elmondták a lengyelek, a csehek és maga Kusyý profeszor is, abban a pillanatban ejtik a visegrádi négyeket. A visegrádi négyek itt nem egy stratégiai, európai vagy egyéb transzatlanti együttműködés alternatívája, hanem az Európa Unión belül csak egy belső lobbi csoport. Amennyiben ez megváltozik, más erőviszonyok lesznek, az egyes országok a  saját érdekükben fognak mozdulni.

 

Ez bizonyos szempontból érthető, s szerintem nem szabad senkinek sem felhánytorgatni. Nem szabad délibábokat kergetni! A csoport egy bizonyos szintig használható, jó tevékenység, az első vagyok, aki ezt támogatom, de látom pontosan a korlátait is.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Néhány napja sokak számára meglepetést okozott a migrációval kapcsolatos nyilatkozata, amely nem teljesen azonos a magyar kormány hivatalos álláspontjával.  Mi ihlette Önt erre?

 

Nem hiszem, hogy ellentétes lenne! Többen próbálják így mondani, de ez félreértés. Különbséget kell tenni a menekült és a migráns között.

 

A migráció egy nagy népmozgás. Mindig is az mellett voltam, hogy számolatlanul, ellenőrizetlenül, nagy tömegekben nem szabad embereket Európába beengedni. Elejétől fogva én és Branislav Škripek  voltunk azok, akik  soha nem szavaztuk meg a kvótákat, mert úgy gondoltam, hogy ez egy elhibázott dolog.  Ha megnézik az elmúlt másfél-két évben tett nyilatkozataimat, teljesen egyértelmű, hogy a nagy migránstömegekkel kapcsolatban hibának tartottam azt, amit a németek csináltak. Nem szabad őket beengedni, s meg kell próbálni kiszűrni őket még  Afrikában vagy Kis-Ázsiában.

 

????????????????????????????????????

 

De a menekülteknek, ami az egész mozgás 3-4 %-a (tehát azoknál, akiknek tényleg szétbombázták a házukat, akinek az életük, az egzisztenciájuk veszélyben van, akik ha hazamennek megölik, vagy nagyon nehéz helyzetbe kerülnek) segítenünk kell. Ezt mondom én most. Azt, hogy nulla embert, hogy senkit ne engedjünk be, szerintem erkölcstelen. 1956 meg 1968 után ezt egy magyar, de egy szlovák és cseh sem mondhatja! Bármikor kerülhettünk és kerülhetünk mi is olyan helyzetbe, hogy egyszerűen az egzisztenciánk és az életünk forog kockán. Ezeken kell segíteni. Erről beszéltem. A legtöbben szerintem nem olvasták végig, vagy nem gondolták végig, hogy miről van szó.

 

A menekülteknél is nagyon meg kell nézni, hogy igaz-e az, amit mond. Azt javasoltam a szlovák és a magyar kormánynak, mindenkinek, hogy meg kell nézni, valóban menekült-e, s azután majd megmondom,  mikor és kit engedek be, hogy pontosan tudjam kezelni a helyzetet országon belül. Akárkit így sem szabad beengedni. De ez már az adott ország biztonsági szerveinek a felelősége.

 

 

A migránsok befogadásában központi szerepet vállalt Németország, ahol a néhány nappal ezelőtt lezajlott választásokon láthatóan meggyengült Merkel pozíciója. Mi a véleménye erről, hogyan látja Németország szerepét Európában a következő időszakban?

 

Nem hinném, hogy Merkelnek nagy elvei lennének. Kritikus vagyok vele szemben, szerintem nem nagy politikus, egy ügyes technokrata, aki sodródik az árral. A német sajtóban van egy kifejezés, hogy „merkelizáljuk” a dolgokat, ami azt jelenti, hogy seperjük a szőnyeg alá.  Merkel már 12 éve van a kormány élén, egy csomó dolgot tol maga előtt.  A mostani gyenge szereplése is ennek egyik következménye. 2015-ben óriási hibát követett el azzal, hogy meghívta a migránsokat, s szerintem ezért is büntetik őt a választók.

 

Ha viszont körülnézek Európában, akkor azt kell mondanom, hogy nincs leader, nincs vezető személy! És még mindig ez a szürke, közepes tehetségű vezető az, aki a legjobban tudja menedzselni a dolgokat. Németország szerepe politikai és gazdasági súlya miatt a legmeghatározóbb az Európai Unióban, ott pedig Merkel szerepe, mint kormányfőé. Biztos, hogy most meggyengült. Nem tudom, hogy ebből milyen következtetéseket fog levonni. Úgy néz ki, hogy nagykoalíció nem lesz, tehát valószínűleg kisebb pártokkal kell egyezkednie és biztos, hogy nem fog tudni olyan szuverénen kormányozni, mint eddig.  Hogy ebből azután majd mi következik, ezt most nagyon nehéz megmondani.

 

Ha Merkelben tényleg vannak mélyebb tartalékok, akkor azok előjöhetnek és rácáfolhatnak arra, amit az előbb mondtam. Kívánom neki és nekünk is, hogy ez megtörténjen. Itt Brüsszelben a legnagyobb probléma évek óta az, hogy nincs igazán vezető. Juncker nem az, Tusk nem az, s eddig lényegében csak Merkel volt ilyen, de a felvázolt felemásságával.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Az Európa Bizottságnak valószínűleg Christine Lagarde személyében hamarosan új elnöke  lesz. Mit vár tőle, ha ez valóban megtörténik?

 

Az igazság az, hogy csak egyszer találkoztam vele személyesen, s nem tett rám nagy benyomást. Pénzügyi ember, nem tudom, hogy mennyire ért a politikához, nincsenek jó előérzeteim vele kapcsolatban. Szívesebben vennék egy karakán, egyértelmű politikai elvekkel rendelkező embert, aki Európát előbbre tudná vinni.

 

Olyanok, mint a régi nagyok voltak, most nincsenek. Ez az igazság! Azért keresnek ilyen pótmegoldásokat – ismerjük el Juncker is egy pótmegoldás, aki egy 440 ezres országnak a miniszterelnöke, ami egy város. Erre volt szocializálva 25 évig, különböző posztokon, neki az Európa Unió túl nagy kabát, s ez érződik. Lagarde asszonynál meg attól tartok, hogy túl gazdasági és pénzügy orientált lesz, s Európa nemcsak erről szól. Tehát nem örülök ennek a javaslatnak, meglátjuk, hogy mi lesz ebből.

 

El tudnák képzelni egy német, francia vagy olasz jelöltet. Például a francia Michel Barnier jobb jelölt lenne, mint Lagarde asszony. Németországban, a CDU-ban is van egy-két fiatal politikus, a frakciónkban is, akik szerintem jobbak lennének, de ez még egy kis idő kérdése, ki fog kristályosodni.

 

 

Gyűlnek az aláírások a FUEN-es kisebbségvédelmi törvény érdekében, melynek Ön is az egyik kezdeményezője. Ha valóban összegyűlik a szükséges 1 millió aláírás, mit vár tőle? Mi változna?

 

Az itten frízek megtiszteltek azzal, hogy elhívtak az aláírásgyűjtési akciójuk kezdetére, ahol beszédet fogok mondani. Tíz nap múlva, a belgiumi németek kértek meg ugyanerre. Elmegyek a parlamentjükbe, ott indítják az aláírásgyűjtést. Tehát próbálok ebben Európa Uniós szinten is részt venni.

 

A jelenlegi Liszaboni Szerződés azt mondja ki, hogy ha összegyűlik az 1 millió aláírás, akkor az Európai Bizottságnak, tehát az európai kormánynak kötelezőien foglalkoznia kell a témával és be kell nyújtania az Európa Parlament számára egy megfelelő dokumentumot. Szerintem ez jövőre valósulhat meg, s valószínűleg még a 2019-es választások előtt a parlament elé kerül.

 

Azt várom tőle, hogy a kisebbségvédelem terén az a mostani tili-toli, ami senkinek nem jó, kicsit megváltozik. Most az Európai Unió azt mondja, ez nem a mi jogkörünk, ez tagállami jogkör és mosom kezeimet. Pilátusi játékot játszanak. Abban a pillanatban, hogy az Európai Parlament megszavaz egy belső törvényt, már nem csinálhatja ezt, s fel kell vállalnia a témát. A komiszárok menekülnek ettől, mutogatnak egymásra, az EU nem igazán hatékony ezzel kapcsolatban. Javulást várok!

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A mostani világpolitikai események közül talán a legriasztóbbak Észak-Kórea felelőtlen tettei. Az Európa Unió ezen téren milyen véleményt képvisel?

 

Az Európa Uniónak sajnos nincs külpolitikája. Nincsenek eszközei, hadserege sincs, hogy ebben a kérdésben lépjen. Ez megint csak nemzeti kompetencia, amelyben a tagállamok különféle játékokat játszanak. Egyértelműen elítélik Észak-Kóreát, s egyértelműen az amerikai álláspont mögé állnak be. Látjuk, hogy még Kína is és az oroszok is.

 

Az EU puha, hatalmi befolyást próbálja érvényesíteni, és arrafelé nyomni Kínát, hogy azt a rakoncátlan kisgyereket próbálja valamilyen módon kezelni. Aki ebben igazán tud lépni, az Kína. Megpróbálják Észak-Kóreát észhez téríteni, kérdés viszont, hogy az mennyire fog sikerülni. Trump játéka, hogy mutogatja az izmait és elküldi oda a bombázóit sem igazán jó megoldás. Jó lenne ezt nem katonai eszközökkel megoldani.

 

Felvétel: Puntigán József.

És az oroszokhoz való EU viszony?

 

Ebben a kérdésben az Unió nagyon megosztott. A három balti ország, Finnország, Lengyelország és Románia nagyon idegesek és orosz ellenesek. Félnek az oroszoktól, attól, hogy esetleg egy balti invázió lesz, hasonló, mint a Krímben volt. A lengyel-magyar viszony komoly csorbát szenvedhet. A magyarokhoz való viszony nagyon kérdéses lehet akkor, ha az oroszokhoz való viszonyt próbáljuk valamilyen módon figyelembe venni.

 

Számomra ez nem is annyira az oroszokhoz való viszony, mint a KGB-hez való viszony. Azon csodálkozom, hogy Magyarország politikai elitje és többen az Európa Unióban a jelenleg hatalmon lévő orosz KGB-sekkel próbálnak egyezkedni és azok szavának hisznek. Én egy tized másodpercig sem hiszek a Putyinnak és az egész csapatának.

 

Tény viszont, s ezt el kell ismerni, hogy van egy hatalmi pozíciójuk, meg kell próbálni velük valamilyen módon együttműködni. Látjuk, hogy a német és franciák azt csinálják, hogy megpróbálják az előnyöket valamilyen módon gyümölcsöztetni. A német pozíció sem elfogadható már számomra ebből a szempontból.

 

Az, hogy Gerhard Schröder volt kancellár a GASPROM igazgató tanácsának a tagja, szerintem a hazaárulás határán van. Egy német kancellárban több tartás kell, hogy legyen, mint hogy hagyja magát dekára megvenni a GASPROM-tól. Röviden, az oroszokkal meg kell próbálni együttműködni, korrekt partneri kapcsolatot kialakítani, de nagyon kell velük vigyázni. Az oroszoknak ugyanis nem partnerre, de alattvalókra van szükségük. Ezt soha senki se feledje el!

 

Blázs F. Attila (kiadó), Jitka Rožňová (fordító), Csáky Pál (szerző). Felvétel: Puntigán József.

 

A konferencia keretében mutatták be a 17. könyvét, mely magyar, szlovák és angol nyelven jelent meg.  Irodalmi téren milyenek a tervei?

 

A most bemutatott kötet gyűjteményes kötet, 1/3-a új, 2/3-a válogatás. A magyar nyelvű már a múlt év végén megjelent, a szlovák változatot hamarosan Pozsonyban mutatjuk be, az angolt pedig most. Az igazság az, hogy már készen van egy újabb drámakötetem, ami valószínűleg jövő januárjában fog megjelenni. Öt dráma lesz benne.  Az egyiket közülük (Ballada a szabadságról) már játszotta a Thália Színház, a másikat most november 17-én fogja bemutatni a Boráros Imre Színház, harmadikat, ami egy összmagyar dráma, egyben a kötet címadó darabja is – Egy nap az örökkévalóságból Budapesten, a József Attila Színházban most október 23-án  mutatják be. Ez egy elképzelt találkozás Nagy Imre és Kádár János között, egy 70 perces vita 56-ról és a magyar történelemről.

 

 

Puntigán József

Képek: A szerző felvételei

Nyitókép: Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!