Az Európai Unió korunk egyik legnagyobb politikai és biztonsági kihívásával küzd: az államok széttöredezésének hullámával – írja a CSIS washingtoni külpolitikai agytröszt vezető elemzője, Heather A. Conley.
Conley azt rója fel az Európai Uniónak, hogy csendben maradt a spanyol rendőrség katalánokkal szembeni brutális fellépése kapcsán, sőt akkor is csöndben maradt, mikor mind a madridi, mind a barcelonai kormány elzárkózott a párbeszédtől – pedig korábban hasonló helyzetekben Brüsszel általában vállalni szokta a közvetítő szerepét. Ez most elmaradt.
„Október 1-jén több mint 900 ember sérült meg európai rendőrök beavatkozása során egy európai városban. Az EU csendben maradt. Október 2-án a katalán elnök, Carles Puigdemont külső közvetítésre és párbeszédre szólított fel a feszültség enyhítése érdekében – és az Európai Unió megint csak csendben maradt.”
Jólétért cserébe belenyugvás
A magyarországi születésű amerikai politológus, George Friedman a most zajló folyamatokat arra vezeti vissza, hogy a második világháború utáni Európában kialakult a határok megváltoztathatatlanságáról szóló elv – hiszen a két világégést is a határviták indították el.
„Az európaiak általánosan elfogadták, hogy ésszerűtlen és igazságtalan határok közt élni még mindig jobb, mint kiigazítani azokat”
írja elemzésében az amerikai professzor. A hidegháború befejeztével azonban sok minden megváltozott, a határkérdések ismét próbára tették a kontinenst. A jugoszláv háború után Brüsszel ismét a jelenlegi határok szentesítésére törekedett: békét és jólétet ígért, és amíg ezt betartotta, a határok kérdése alig került elő.
„De volt egy probléma. Az EU megerősítette a nemzeti önrendelkezés elvét, miközben figyelmen kívül hagyta azt a kérdést, hogy mi is a nemzet. Az Unió definíciója szerint minden olyan politikai egység nemzet, amely az EU létrehozásakor volt érvényben”
írja Friedman.
Mi a helyzet a skótokkal, a katalánokkal, és a magyarokkal?
A skót függetlenségi népszavazásnál a brit törvényhozás arra számított, hogy a lakosok 90 százaléka elutasítja az önállóságot – nem így lett: mindössze 55 százalék akart Nagy-Britannia része maradni. Katalónia már évszázadok óta Spanyolország része, de önálló nemzetnek tartja magát. Ezek azok a kényes kérdések, amelyek megválaszolását az EU halogatja.
„A jugoszláv utódállamok létrejötte vagy épp Koszovó megszületése után mi számít európai mércével nemzetnek? A skótok és a katalánok is nemzet. De jogosultak-e önrendelkezése? De nem csak ezekben az esetben feneklett meg Európa. Magyarország legnagyobb részét Románia és Szlovákia között osztották fel. Joga van Magyarországnak visszakövetelni ezeket a területeket?
Belgium egy brit tákolmány, amely egy boldogtalan házasságba kényszerítette a holland és francia nyelvűeket. Szétválhatnak? Lviv egykor teljesen lengyel város volt, ma Ukrajna része. Kiválhat Nyugat-Ukrajna és lakosai csatlakozhatnak ahhoz államhoz, ahol 1945 előtt éltek?”
írja a szakértő. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy az EU saját identitásával sincs tisztában:
„Az nemzetek azért fontosak, mert Európa csak egy kontinens (nem állam – a szerk. megj.), az EU pedig csak egy szerződés, amelynek létjogosultságát csak hasznossága igazolja. Ha elveszíti hasznosságát, elveszíti létjogosultságát. És ez azt is jelenti, hogy a kőbe vésett határok elszáradnak és elhalnak”
A többiek egyelőre várnak és figyelnek
A fenti elemzések alapján azt a következtetést szűrhetjük le, hogy az Európai Unió a katalánokkal kapcsolatban azért burkolózott hallgatásba, mert rettegéssel tölti el az 1945-ös határok megkérdőjelezése.
„Majdnem minden európai nemzetnek vannak határon átnyúló ’kérdései’, és saját sorsukról önállóan akarnak dönteni. A legtöbben jelenleg még nyugszanak, várnak. De Skóciát és Katalóniát figyelik.”
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Sputniknews.com
Szeretne naprakész maradni? Így találhatja meg híreinket a facebook-on
Megosztás:
Címkék: Európa európai határok európai unió Főoldal George Friedman határviták katalán függetlenség külügyek magyarország önállóság Románia Skócia Spanyolország Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
