Eredményekről számolnak be Ukrajna szlovákiai tanácsadói: visszaszorítottuk az ukrán korrupciót

Ukrajnában még mindig dúl a háború a kijevi kormányzat és az oroszbarát szeparatisták között. A nehéz helyzetbe kerülő kijevi kormány az ukrán nemzeti egység látszatát erősítve néhány hónapja elfogadta azt az oktatási törvényt, amelyet minden, területén élő kisebbség anyaországa elítélt – beleértve Magyarországot, Romániát és Lengyelországot. Szlovákia ezúttal is kivétel.

A Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Igor Skoček azt nyilatkozta, hogy Szlovákia és Ukrajna kapcsolatát nem terhelik nyitott kérdések.

„Egy stabil és sikeres Ukrajnában vagyunk érdekeltek, valamint az intenzív együttműködésben és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében”

   

fogalmazott.

A gázfegyver

Ukrajna valóban fontos kereskedelmi partner, elsősorban a tőle érkező földgáz-vezetékek miatt. Különösen Szlovákiának lenne fontos, hogy Ukrajna megmaradhasson a legfontosabb tranzitországnak az Európába érkező orosz gáz kapcsán. Ez évente 600-650 millió eurós hasznot hozott az állami költségvetésnek, míg ki nem robbant a majdani forradalom.

Azóta az Ukrajna felől érkező orosz gáz elég kacifántosan halad át Szlovákián. 2017-ben Ukrajnából Szlovákiába 53,4 milliárd köbméter gáz érkezett, Ukrajnába a szlovákiai tartalékokból 9,9 milliárd köbméter jutott vissza. Mindkét irányba történő szállítás volumene nőtt az előző évhez képest.

Ha elkészülne a Nord Stream 2 gázvezeték, amely nemes egyszerűséggel közvetlenül Oroszországból juttatna földgázt Németországba, kikerülve a közép-kelet-európai országokat, akkor az Ukrajnából érkező gáz mennyisége jelentősen visszaesne – és ez az ukrán válság kitörése óta része az orosz stratégiának.

Leszámolások, puccs, háború és geopolitikai játszmák Kelet-Ukrajnában

A szlovák tanácsadók eredményekről beszélnek

A majdani forradalom óta eltelt időszakban valóban jelentős változáson ment keresztül az ország – amelynek árát elsősorban a lakosság fizette meg. A nyugati irányultságú kormány mellett lévő tanácsadók egy része az egykori szlovákiai jobboldali kormány tagjaiból kerültek ki, úgy mint például Ivan Mikloš egykori pénzügyminiszter.

Mikloš szerint Európa egyik legkorruptabb államában az elmúlt két évben sikerült eredményeket elérniük. A költségvetési hiányt egyetlen év alatt a GDP 10 százalékáról 3 százalékra sikerült csökkenteni. Az ukrán válság kitörésekor elszálló inflációt sikerült megfékezni, az árfolyam lebegtetése pedig megtisztította a bankszektort.

A volt szlovákiai pénzügyér állítja, hogy sikerült visszaszorítaniuk a korrupciót Ukrajnában. Ezt több módszerrel érték el. Többek között az energiaárak csökkentésével. 2015-ig ugyanis keleti szomszédunknál a földgáz lakossági árát mesterségesen a piaci ár 12 százalékán tartották. Az akkor regnáló oligarchák ezzel úgy éltek vissza, hogy természetes személyként vásároltak fel, majd értékesítették külföldre az orosz gázt. A reformok után a lakossági gázárat feloldották az árszabályozás alól – a kedvezmény megszüntetése pedig nem csak az oligarchákat, hanem a lakosokat is rosszul érintette.

A másik módszer a bankrendszer reformja volt. Mikloš elmondása szerint egyes bankok a lakossági és céges betéteket olyan cégeknek adták oda, amelyeket tulajdonosaik bedöntöttek, a betétesek pénzét pedig zsebre vágták. A kijevi kormány a reformok keretében az ország 180 bankjából 80-at bezáratott.

A közbeszerzési törvényt már megváltoztatták, a privatizációs törvény módosító javaslata pedig ebben a hónapban kerül beterjesztésre. Ukrajnában jelenleg 3500-nál is több állami cég van, hatalmas pénzek cserélnek majd gazdát a magánosításukkor.

Gázjátszmák: Oroszország és a Nyugat harca a piacokért Szíriától Szlovákiáig

Szétszakított ország

Bár a nyugati média nem szívesen számol be a háborúval sújtott Ukrajna valódi állapotáról, tény, hogy a reformok árát jórészt a lakosság fizette meg. Az elvándorlás már most jelentős, és ez a nyugati irányú kétoldalú szerződések megkötésével fokozódni fog. Közép-Kelet-Európában nagy mértékű a munkaerőhiány, például a szlovák egészségügyben egyre több ukrán orvos dolgozik, akiknek azonban problémájuk akadt a különbözeti vizsga letételével – egytől egyik megbuktak rajta.

Az év elejétől az ukrán minimálbért 3723 hrivnyára emelték (107 euró), a létminimumot júniustól növelik 1777 hrivnyára (51 euró). A szociális kiadásokra az ukrán kormány 122 milliárd hrivnyát költ, míg katonai kiadásokra 164,9 milliárd hrivnyát.

A foglalkoztatási adatok ha még összehasonlíthatóak is volnának, nem lennének megbízhatóak egy kettészakadt országban. Ukrajnát tehát egy katonai konfliktus, mély társadalmi válság gyengíti. Ebben a helyzetben egy eredményekre éhes kormányzat azt a döntést hozta, hogy a nacionalista érzelmekre játszva próbálja a haladás látszatát kelteni, és elfogadta azt az oktatási törvényt, amely miatt számos ellenséget szerzett – és belekeverte magát egy olyan diplomáciai konfliktusba, amit hosszútávon megnyerhet ugyan, de nincs ideje kivárni.

Felértékelődik a magyar kisebbségek szerepe Közép-Európában – de nem csak jó értelemben

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: thechronicleherald.ca