Közvélemény-kutatás a bevándorlásról 11 közép-európai országban, friss adatok, nagy egyetértés a V4-ek országaiban a kérdést illetően, elégedetlenség a brüsszeli vezetéssel, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő véleménye a felmérés eredményeiről.

 

A Nézőpont Intézet 2018. március 2-án „Közép-európaiak a bevándorlás ellen“ címmel nagy érdeklődéssel kísért workshopot szervezett, amelyen részt vett a Körkép.sk is.

 

A rendezvény első részében ismertették annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet 11 országban végeztek a bevándorlásról hat témakörben. Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban, Magyarországban, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában azonos módszerrel- nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint – helyi közvélemény-kutató intézetek (Szlovákiában és Csehországban a Medián) kérdeztek meg országonként ezer 18 évnél idősebb főt január 18. és február 13. között.

 

 hirdetes_810x300  

 

A hat feltett kérdés egyetlen főkérdést járt körül: kikkel szeretnének a jövőben együtt élni a közép-európai országok polgárai?

 

Az első kérdés a kötelező kvóta elfogadására irányult. Tíz válaszadóból heten tartják elfogadhatatlannak a kvótarendszert. A V4-ek országainak lakosai szinte egységesek az elutasításban, de közülük is kitűnik a 83, illetve 82 százalékos elégedetlenségnyilvánítással Csehország illetve Szlovákia. Magyarországon a lakosság 79 százaléka utasítja el az adatok szerint. Németországban viszont csak 26 százalék van ellene, de ez érthető is, mert a kvótarendszer őket menetesítené bizonyos mértékben.

 

 

A kontinensen kívüli bevándorlás megítélésében a V4-ek külön tábort alkottak a magas elutasításban, de megjegyezendő, hogy ebben a kérdésben már a németek 53 százaléka és az osztrákok 60 százaléka is bevándorlás ellenes.

 

A brüsszeli vezetés migránskérdésben tanúsított magatartásával szemben a megkérdezettek 51 százaléka elégedetlen, Magyarországon ez 61 százalék, Szlovákiában pedig 57 százalék, Romániában viszont csak 29 százalék elégedetlen Brüsszel lépéseivel.

 

 

Az illegális határátlépések brüsszeli kezelésével tízből heten elégedetlenek, Szlovákiában a megkérdezettek 81 százaléka, Magyarországon pedig 77 százaléka elégedetlen.

 

Soros megítélése

 

Soros György személyével kapcsolatban a Nézőpont Intézet harmadik alkalommal publikált adatokat: az első alkalommal még csak 34 százalék ismerte az amerikai üzletember tevékenységét, a második alkalommal már 44 és a mostani felmérésben már 55 százalék ismerte Sorost. Akik ismerősnek jelölték, azok kétharmada számára nem rokonszenves a magyar származású üzletember.

 

 

A visegrádi együttműködésnek nagy az elfogadottsága, természetesen elsősorban a V4-ek országaiban, de tíz megkérdezett közül nyolcan már hallottak róla mindenhol.  (Csehországban 85, Lengyelországban 84, Szlovákiában 82 és Magyarországon 80 százalék V4 párti)

 

Nógrádi a felmérés eredményeiről

 

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a közvélemény-kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a nyugat-európai országok történelmi okok miatt könnyebben hajlandóak lemondani nemzeti szuverenitásukról, mint a közép-európaiak.

 

 

Ez érthető is, mivel nemrégiben kapták azt vissza Szovjetunió szétesését követően. Európa azért van hátrányos helyzetben szerinte a másik három számításba jövő migráns célövezettel szemben, mert Ausztráliába nem engednek be senkit se, USA déli határainál tűzparancs van az illegális határátlépőkre, a szunnita országokban nincs demokrácia, hiába várja például Szaud-Arábia sátortáborral a menekülőket. Európa viszont ellentétben velük nem képes védekezni.

 

A német álláspont Nógrádi szerint az, hogy jöjjenek, szükség van rájuk, munkaerőhiány van, akikre pedig nincs szükség, azokat átvezényeljük kvótában megszabva. Merkel hajthatatlan, a 2015-ös álláspontját védi, pedig már látja, hogy a migránsáradattal párhuzamos társadalmak jönnek létre, integrálni csak töredéküket lehet.

 

 

Nógrádi úgy gondolja, hogy a jövő nem teljesen kilátástalan, mivel Magyarország kezdetben egyedül volt, de már felsorakoztak mellé a V4-k tagállamai, Ausztriában is fordult a kocka a kezdeti ellenségeskedés óta, a Balkánon is változott a helyzet és ez várható Olaszországban is. Arra a kérdésre, hogy Soros György miért támogatja a migrációt, azt a választ kaptuk a biztonságpolitikai szakértőtől, hogy támogatja, de nem az akárhova irányulót. Saját hazájába nem, ez európai szempontból egy becstelen magatartás, hiszen jól látható, hogy csak az európai szociális rendszereken élősködőket kívánja idehozatni, ezzel gyengítve Európa országait.

 

A V4-ekről és Szlovákiáról

 

A Visegrádi Négyeket erős tömörülésnek tartja Nógrádi, egyetértenek migránsügyben, ellentétek feszülnek viszont Oroszország megítélésében. Véleménye szerint a csoportosulás megmarad és erősödni is fog a jövőben. A gond a térség tőkenélkülisége, ezért nem szabad kilépni az EU-ból.

 

 

A Körkép.sk kérdésére, hogy véleménye szerint a Fico kormány esetleges bukása nem fogja-e kedvezőtlenül befolyásolni a V4-ek együttműködését, azt válaszolta Nógrádi, hogy nem valószínű, mert Szlovákiában mindig is nemzetileg elkötelezett kormány fog alakulni.

 

Száraz Dénes

Ábrák forrásai: itt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!