Nicolas Sarkozy egykori francia államfőt kedden délelőtt őrizetbe vették Párizsban a korrupcióellenes hivatal illetékesei. Sarkozyt a francia főváros Nanterre nevű külvárosában hallgatják ki, 48 órán belül pedig el kell engedniük, ha nem vádolják meg korrupióció gyanújával. A 63 éves volt francia államfő és konzervatív politikust Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátorral hozták kapcsolatba. A 2011-ben polgárháborúban meggyilkolt Kadhafi pénzt adhatott Sarkozy választási kampányára.

 

Az ügy dióhéjban

 

A nagy kérdés, ami a hatóságokat érdekli, hogy Sakrozy fogadott-e el pénzt 2007-es választási kampányához Moammer Kadhafi akkori líbiai diktátortól. A diktátor fia, Szaif al-Iszlam először 2011-ben beszélt erről.

 

 hirdetes_810x300  

2012-ben a Médiapart francia oknyomozó portál közzétett egy dokumentumot, amelyet Moussza Koussza, Líbia korábbi hírszerzési vezetője szignózott. A dokumentum tartalma arra utal, hogy Sakrozy 50 millió eurót kapott Kadhafi kormányától 2007-ben.

 

2013-ban a párizsi ügyészség átfogó vizsgálatot indított korrupció, köszpénzekkel való visszaélés és okirathamisítás gyanúja miatt. A vizsgálat első napjaiban a Le Canard Enchaine szatirikus hetilap beszámolt egy félmillió eurós utalásról, ami egy maláj ügyvédi irodától érkezett Sarkozy egyik érdekeltségébe tartozó cégéhez. A nyomozók később kapcsolatba hozták az utalást Mashir Szálehhel, Kadhafi egyik pénzemberével és Alexandre Djohuri francia üzletemberrel. Ez utóbbi személy játszotta a közvetítő szerepét Kadhafi és Sarkozy csapata között.

 

Guéant korábbi francia belügyminisztert, aki Sarkozy elnöksége alatt  elnöki főtitkár volt, 2015-ben tartóztatták le okirathamisításért – megpróbálta eltüntetni a pénzmozgások nyomait. Guéant egyébként pénzügyminiszterként is dolgozott, ráadásul 2007-ben Sarkozy kampányigazgatója volt.

 

Kadhafi több más hivatalnoka is megerősítette azóta a Sarkozynek adott kampánypénzek valódiságát. A tanúk említést tettek egy 5 milliós tételről is, amit a párizsi Élysée-palotával szemben adtak át Sarkozy emberének 200 és 500 eurós bankjegyekben.

 

A legfrissebb fejlemények

 

2017 szeptemberében a francia korrupcióellenes hatóságok közzétettek egy jelentést, miszerint a 2007-es elnökválasztás előtt Sarkozy kampányszámláján igen nagy volt a pénzáramlás. A pénztárkezelő számos anonim adományozóval magyarázta az összegeket, de több tanúvallomás is ellentmond a pénztáros állításainak.

 

Csalás és pénzmosás miatt most januárban letartóztatták a fentebb már említett Djouri nevű urat, majd óvadék ellenében elengedték, majd februárban megint rendőrkézre került, ám ezután kórházba kellett szállítani szívbetegsége miatt.

 

A Sarkozy-Kadhafi tengely

 

A nagyösszegű támogatás ellenére Sarozy és Kadhafi kapcsolata nem volt éppen felhőtlen. Nem sokkal azután, hogy Sarkozyt megválasztották, öt bolgár ápolónőt és egy palesztin orvost a líbiai hatóságok letartóztattak, mert állítólag szándékosan fertőztek meg gyermekeket HIV-vírussal. Tettüket tagadták, Líbia halálra ítélte őket.

 

Sarkozy a helyzetet orvosolandó feleségét, Cécelliát és Guéant elnöki főtitkárt küldte Líbiába, akik sikerrel is jártak: a hat orvost a francia elnöki géppel szállították biztonságba.

 

Kadhafi 2007 decemberében az elnöki palota melletti parkban állította fel beduin luxussátrát, mikor Párizsba látogatott – a francia diplomácia számára elég kínosra sikeredett az öt napos látogatás.

 

A nagy barátságnak 2011 márciusában lett vége, mikor a Bengáziban, az amerikai nagykövetséget több tucat fegyveres támadta meg, és az összecsapásban 4 amerikai is életét vesztette, köztük Christopher Stevens nagykövet.

 

A Sarkozy vezette Franciaország az elsők között ítélte el a támadást és állt a kormányellenes felkelők oldalára, majd pedig az első ország volt, aki vadászbombázókat indított a líbiai légtérbe. Erre válaszul Kadhafi fia, Szeif al-Iszlam kijelentette, hogy „Sarkozynek vissza kell adnia a Líbiától, a választási kampányára adott pénzt”. Mindezt Kadhafi fia nem egy helyi zugportálnak, hanem az Euronewsnak mondta, így a felháborodási hullám nem maradt el.

 

Ettől függetlenül azonban Franciaország élére állt a lázadókat támogató NATO-légicsapásoknak. A beavatkozások végül véget vetettek Kadhafi 42 évig tartó uralmának, szülővárosában halt meg, homályos körülmények között lőtték le 2011 októberében. Ugyanezzel a lendülettel Sarkozy megszabadult egy afrikai, véreskezű diktátortól, akinek (állítólag) sokkal tartozott, de nevén lemoshatatlan folt esett, így a 2012-es választást már nem nyerhette meg, az elnöki székben a baloldali Francois Hollande követte, őt pedig a tavalyi elnökválasztás eredményeképpen Emmanuel Macron.

 

Sarkozyt már a 2012-es elnökválasztási kampány idején bíróság elé idézték, a vád szerint Sarkozy a törvény által 22,5 millió euróban maximált elnöki keret dupláját költötte kampányára, és hamis számlákkal számolta el az összegeket. Magyarul: meglopta a választási alapot.

 

Nicolas Sarkozy 2017-ben nem indult az elnökválasztáson, mert elvesztette a konzervatív párt jelöltállító választását Francois Fillonnal szemben. Ám Fillonnal sem jártak jobban a konzervatívok: a sajtó amiatt vette elő, hogy vezető állami pozícióban foglalkoztatta feleségét, aki be sem járt a munkába. A sajtó szétcincálta az elnökjelölt családi hátterét, így elvesztette esélyét a győzelemre.

 

France24.com, Körkép.sk

Nyitókép: basfeijen.nl

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!