Amikor a tényekkel már nem lehet vitatkozni, személyeskedéssel próbálják lenyomni az ellent a többség hangja erősebb elv alapján. Nagyjából így lehet összefoglalni a Magyarországról szóló LIBE-bizottsági jelentést, vagy más néven a Sargentini-jelentést. A dokumentumot Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter méltán nevezte a „minősített hazugságok gyűjteményének“.

 

Április 26-án, csütörtökön ülésezett az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. Az ülésen bemutatták a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentés, amely Judith Sargentini EP képviselő vezetésével készül. A jelentés súlyos bírálatokat fogalmaz meg Magyarországgal szemben – amelyek azonban gyakran tévesek, politikailag motiváltak vagy szándékosan hangsúlyozottak.

 

A LIBE ülésére meghívták Szijjártó Péter magyar külügyminisztert is, jelen volt Gál Kinga, Járóka Lívia, Morvai Krisztina valamint Niedermüller Péter magyar EP-képviselők is.

 

 hirdetes_810x300  

A jelentés szerint „Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetedik cikke szerinti jogállamisági eljárás elindítása“.

 

A dokumentumot tárgyaló ülésen személyeskedő a személyeskedő hangnemtől sem mentes vita alakult ki – főleg a liberális és balliberális képviselők oldaláról (lásd a videót lent). A vezető szerző, Judith Sargentini Zöldpárti képviselő elmondása szerint „pártpolitikától mentesen“ az ENSZ, az Európai Bizottság és az EBESZ véleményére illetve saját kutatásra hagyatkoztak.

 

A képen Judith Sargentini EP-képviselő, a Baloldali Zöldek tagja (GroenLinks), a jelentés vezető szerzője. Fotó forrása: 24.hu

 

Pro és kontra

 

Roberta Metsola szerint a külföldről támogatott NGO-k forrásbevallásaira vonatkozó magyar törvény „aránytalanul súlyosan érinti“ a nem kormányzati szervezeteket. Josef Weidenholzer szociáldemokrata EP-képviselő szerint a magyarországi „liberális demokráciamodell súlyos veszélyben van“, liberális elvek nélkül szerinte a demokrácia „kiürül, tartalom nélkülivé válik”.

 

Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és reformerek frakció képviselője ellenben azt hangsúlyozta, hogy olyan hiányosságokat rónak fel Magyarországnak, amely más nyugat-európai országokban sem megoldottak, róluk mégsem készül jelentés. A kisebbségi jogok állítólagos sérülése kapcsán elmondta, hogy egyetért: minden EP-képviselő nézzen tükörbe, mikor a többség elnyomásáról beszélnek a kisebbség rovására.

 

Érdemes még megjegyezni az egyik szlovén EP-képviselő hozzászólását, aki elmondta, hogy a magyarországi szlovén kisebbség helyzete épp az Orbán-kormány idején támadt fel hamvaiból, előtte ugyanis az eltűnés szélén álltak.

 

Szijjártó állta a sarat

 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter „minősített hazugságok gyűjteményének“ nevezte a jelentés tartalmát, amelyeknél teljesen figyelmen kívül hagyták a tényeket és a valóságot.

 

Elmondta, nem igaz az, hogy Magyarországon sérül a sajtószabadság, hiszen a legnézettebb tévécsatorna és a legolvasottabb internetes portál is a magyar jobboldali kormányt leginkább bíráló médiumok közé tartozik.

 

„Magyarországon a sajtó sokkal sokszínűbb, mint több nyugat-európai tagállamban, az országban működő mintegy 65 ezer civil szervezet közül pedig mindössze néhány “panaszkodik”, azok, amelyek “nagyon komoly pénzügyi támogatásban részesülnek külföldről és nyíltan politikai szereplővé váltak.”

 

Hozzátette, hogy a magyar kormány semmi mást nem vár a civil szervezetektől, mint hogy az interneten közzétegyék, ha külföldről kapnak támogatást, ha már egyszer politikai szerepet vállalva befolyásolni akarják a választók véleményét. Ugyanez a kötelezettség már régóta vonatkozik a pártokra is.

 

Felszólította a bizottságot, hogy tartsák tiszteletben a magyar választópolgárok döntését, és ne kérdőjelezzék meg vagy minősítsék a magyar népakaratot. Kiemelte, hogy az ülésteremben tartózkodó számos EP-képviselő szélsőségesen bevándorláspárti, és ez rajtahagyta a kéznyomát a most bemutatott jelentésen.

 

„Pontosan érezzük, hogy önöket bántja, mi több frusztrálja a magyar emberek döntése. Csakhogy van egy fontos különbség: a magyar emberek szerepelnek a választói névjegyzékben, maguk pedig nem. Ebből fakadóan a magyar emberek hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről, önök pedig nem“

 

mondta Szijjártó a választások eredményét kritizáló EP-képviselőknek címezve.

 

 

És jött a személyeskedés

 

A tények makacs dolgok, és amikor a liberális képviselők képtelenek voltak érvekkel cáfolni Szijjártó elmondásait, személyeskedésbe fordult a vita. Michał Boni Európai néppárti lengyel képviselő (aki azonban a jelenlegi lengyel ellenzék tagja) szerint Szijjártó „egy autoriter performansz főszereplője akar lenni“, és felszólította a magyar külügyminisztert, hogy figyeljen a nyelvhasználatra.

 

Volt képviselő, aki a Jobbik térnyerését olvasta a magyar kormányzópárt fejére – azt a Jobbikét, amely a magyar választások előtt a szocialista és liberális pártokkal folytathatott tárgyalásokat az együttműködésről.

 

Sok felszólaló a jelentést dicsérte, hogy mennyire elfogulatlan és fontos munka. A Szijjártó által felsorolt érvekre azonban egyikük sem reagált, csak elismételte  – tényekkel való alátámasztás nélkül – , hogy Magyarországon sérül a jogállamiság.

 

Gál Kinga fideszes EP-képviselő elmondta, hogy a jelentés tartalma „méltatlan a bizottsághoz és az Európai Parlamenthez“, és hogy ez egy koncepciós per.

 

Járóka Lívia magyar EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés számos olyan tételt tartalmaz, ami még 2010 előtti, például a romák elleni „palamilitáris megfélemlítés“, ami az MSZP kormányzása alatt történt, ám akkor a LIBE-bizottság mélyen hallgatott.

 

Szijjártó péter a válaszreakciókra reagálva elmondta:

 

„Ha az Európai Parlamentben Magyarországot gyalázzák, az rendben van, ha a magyar emberek döntését gyalázzák, az rendben van, ha meg valaki visszaszól, az nincsen rendben“

 

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormányt a választások során a polgárok két harmada választotta meg.

 

„Én is feltehetném a kérdést a képviselő-asszonynak, hogy vajon Európa hány százaléka szavazott önre, hogy ön itt Európa nevében oktassa ki a magyar embereket“

 

A jelentésről nyáron szavaznak, az Európai Parlament elé ősszel kerül. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a LIBE célja, hogy aktiváltassa Magyarország ellen a hetes cikkelyt. Ezt az atomfegyverként is gyakran emlegetett szankcionáló eljárást a jogállamiságot megsértő tagállamok ellen lehet bevetni. Az eljárás egy adott szakaszában megvonják a szavazati jogot a tagállamtól. Lengyelország ellen már elindították ezt az eljárást. A gond az, hogy a szavazatmegvonáshoz konszenzusnak kell lennie a tagállamok között. Magyarország pedig egyértelművé tette, hogy ki fog állni ebben a kérdésben is Varsó mellett.

 

Brüsszelben többször is felmerült az az elképzelés, hogy ha Magyarország ellen is elindítják az eljárást, elkerülhető lenne, hogy megvétózza a lengyelek szankcionálását – illetve a saját magukét.

 

 

Körkép.sk

Nyitókép: mti

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!