Vége az aranykornak? Szlovákia 1,5 milliárd euró uniós támogatástól eshet el – de lehet ez több is

Brüsszel az Unió déli tagállamai javára csoportosítana át pénzforrásokat, amelyeket a közép-kelet-európai tagok rovására tenne meg. Ezen kívül 5-7 százalékos visszavágásokat akar eszközölni az uniós költségvetés egyes programjaiban.

A legfontosabb kérdés azonban továbbra az is, hogy a költségvetési vita végén milyen feltételekkel juthatnak a tagállamok az uniós forrásokhoz. A nyugat-európai országok egyszerű és fondorlatos elképzelést támogatnak: a migránsok befogadásához, a jogállamiság betartásához és a független igazságszolgáltatáshoz kötnék a források odaítélését.

Bár összességében nem történtek súlyos visszavágások, Szlovákia az 5-7 százalékos csökkentések miatt nagyjából 1-1,5 milliárd eurótól eshet el a következő hét éves költségvetési időszakban. De az újonnan támasztott feltételek miatt ennél jóval nagyobb is lehet a kár.

   

Mesterkélt húzások

Már pedig a feltételeket úgy állították össze, hogy a déli, közülük is a régi tagállamokat hozzák helyzetbe, mint amilyen Olaszország, Spanyolország, Portugália vagy Görögország. Egyrészt a migráció őket érinti legközvetlenebbül (jelenleg), de náluk a legmagasabb a fiatalok állástalansága is (ez is feltételek között van).

És persze, nem utolsó sorban, ők azok a tagállamok, amelyek biztosíthatják az Európai Unió döntéshozó szerveiben a minősített többséget a nyugati tagok számára. A feltételek összeállításának másik szempontja: a jogállamiság és a migránsok befogadásának feltétele egyértelműen Magyarországnak, a független igazságszolgáltatás pedig Lengyelországnak szól, akik szintén jelentős támogatásoktól eshetnek el.

Ráadásul Lengyelország ellen már elindította, Magyarországgal szemben pedig elindítani tervezi az EU a 7-es cikkely szerinti eljárást, amely adott esetben akár a szavazati jog megvonását is jelentheti a két tagállam számára. A dolog pikantériája, hogy Brüsszel nem tartózkodik a politikailag motivált jelentések készítésétől sem, hogy biztosítsa: ha a szavazati jog megvonásáról lenne szó Lengyelország esetében, Magyarország ne vétózhassa meg a döntést – tehát ellene is eljárást indít (ugyanis az az ország, akiről szól a szavazás, nem voksolhat).

Az uniós büdzsé margójára: Politikai alapon osztják újra a pénzeket – a régi tagállamok javára

Orbán Viktor a költségvetési vita egyik legmeghatározóbb politikusa

Egyébiránt pedig: hogy a jövőben ne kellejen hosszú eljárásokon átesni annak érdekében, hogy egy adott tagállam uniós forrásait megnyirbálják, ezt a hatáskört az Európai Bizottság kapja meg, és élhet vele, ha úgy érzi, hogy az adott tagállam megsérti a demokratikus jogokat.

A Politico.eu brüsszeli hírportál kockázatosnak tartja a fenti intézkedéseket, mert azok „elmélyíthetik” a befizetők és a kedvezményezettek közötti feszültséget, és persze, Kelet és Nyugat között is. A költségvetési vita 14 legnagyobb játékosából ráadásul csak hárman közép-kelet-európaiak (Donald Tusk Európai Tanács-elnököt nem számolva). Közülük a legnagyobb súllyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök határozhatja meg a vita menetét, de a lengyel Jan Olbrycht (néppárti EP-képviselő) és a romániai Corina Creţu szociáldemokrata uniós biztos véleménye is nagy súllyal esik latba. Saját hazájában tevékenykedő politikus azonban csak egy van köztük: Orbán Viktor.

A németek és a franciák sem örülnek – de más-más okból

Európa két „nagyhatalma”, Franciaország és Németország sincs megelégedve egyelőre a brüsszeli javaslattal. Párizs a mezőgazdasági kifizetések csökkentése miatt háborog, Németország a tisztességtelen tehermegosztást kifogásolja.

Az Európai Bizottság terve szerint ugyanis a német hozzájárulásokat jelentősen növelnék, mégpedig évente 10 milliárd euróval 2021 és 2028 között. Mindeközben az északi tagállamok (Németország, Hollandia, Dánia, Svédország) erőteljesen tiltakoznak az euróövezetbeli „betétbiztosítási rendszer” kialakítása ellen, amely elsősorban Franciaország és a déliek érdekét szolgálná (Robert Fico korábbi kormányfő szóban támogatta az ötletet, mikor tavaly Emmanuel Macron francia államfővel találkozott).

Kettős mérce az uniós agrártámogatásokban: Öt tagállam, köztük Szlovákia, a különbségek eltörlését követeli

A dánok konkrétan a kelet-közép-európai országokat leginkább segítő kohéziós alapok növekedését akarják megakadályozni, és elfogadhatatlannak nevezték Brüsszel jelenlegi elképzeléseit. A svédek terhei évente 1,5 milliárd euróval nőnének, pénzügyminiszterük kategorikusan elutasította a javaslatot.

A francia pénzügyminiszter ellenben a mezőgazdasági támogatások „drasztikus, masszív és rövidlátó” visszavágása miatt kelt ki magából.

Hogy mi lesz a vita vége, egyelőre nehéz megjósolni. Ám akadnak olyan vélemények is, hogy Brüsszel szándékosan támasztott elfogadhatatlan feltételeket, hogy adott esetben legyen miből lealkudni. És persze mindebbe közrejátszik az is, hogy nagyjából egy év múlva európai parlamenti választásokra kerül sor, ahol mindenki szeretne eredményeket felmutatni – vagy legalábbis kellően nagyokat ígérni.

Körkép.sk

Nyitókép: EUobserver.com