Némi túlzással Trump-ellenes hangulatban zajlik a szófiai EU-csúcs, amelyen az összegyűlt uniós tagállamok fókuszában a Washington két legvitatottabb döntése áll: az iráni atomalku egyoldalú felbontása és az uniós acél- és alumíniumtermékekre vonatkozó amerikai vám bevezetése.
Ez utóbbi június 1-jével lépne hatályba. Az uniós vezetők „egyetértettek abban, hogy nem hagyják magukat terrorizálni” az amerikai lépések által, és menteséget követelnek a vámok alól. Hogy pontosan mit jelent az ,hogy nem hagyják magukat, egyelőre kérdéses.
A mostani csúcstalálkozó kevésbé hangsúlyos, de annál fontosabb témája a nyugat-balkáni uniós bővítés. Az EU balkáni terveinek célja egyértelmű: visszaszorítani az egyre növekvő orosz és török befolyást Dél-Kelet-Európában. Ennek megfelelően az EU 28 tagállamának vezetői a nyugatbalkáni országok képviselőivel is találkozta a bolgár fővárosban.
Nehéz kérdés: hogyan tovább Iránnal?
Az Unió belső vitás ügyeit illetően téma lesz még az energiaügyi együttműködés, amelynek legfontosabb eleme a cseppfolyósított gáz kereskedelme, amely az orosz energiafüggőség csökkentését hivatott szolgálni. Ezen a téren Kelet-Európában már történtek előrelépések: elkezdik az építését például a Lengyelországból Szlovákiába vezető gázvezeték megépítésének projektjét. A gázkorridor az észak-lengyelországi kikötőkből szállít majd hajókon, cseppfolyósított formában odajuttatott földgázt déli irányba. A korridor nem csak Szlovákiáig haladna, hanem Magyarországon át egészen az Adriáig.
Az Európai Tanácsban helyet foglaló országok vezetői az iráni atomalku kapcsán támogadták a három legnagyobb tagállam, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia álláspontját, miszerint továbbra is fenntartják az atomalkut, míg Irán teljesíti a szerződésbe foglalt feltételeket – írja a Politico.eu. Hozzátették ugyanakkor, hogy az EU-nak erőfeszítéseket kell tennie az iráni ballisztikus rakéta- és nukleáris program kezelésére, illetve Teherán esetleges katonai kalandvágyának megfékezésére.
Amerika nem úgy viselkedik, mint egy szövetséges
Fontosnak tartották hangsúlyozni a nemzetközi egyezmények által lefektetett szabályok betartását. Ez lényegében Donald Trump amerikai elnök felé irányuló bírálat, aki egyoldalúan lépett ki az iráni paktumból. A tárgyalásokon a nyugat-európai hatalmak egyértelműen megkérdőjelezték az USA viselkedését, mert az „nem olyan, mintha egy stratégiai sövetségesé lenne”.
Pellegrini elszólása, avagy rossz külügyi helyzetismeret
Szlovákiát a csúcstalálkozón Peter Pellegrini (Smer) kormányfő képviseli. A hivatalos tárgyalás kezdtét jelző munkavacsora előtt azt nyilatkozta, hogy
„Az EU vezetőinek egyértelműen jeleznie kell, hogy az Unió az EU-n belül látja az érintett országok jövőjét”
fogalmazott az EU bővítésével kapcsolatban. Hozzátette, hogy a Nyugat-Balkánon nagyon intenzíven vannak jelen az oroszok és a kínaiak, ezért Brüsszelnek érvényesítenie kell érdeket.
Megszólalása annyiból érdekes, hogy az uniós tagságra pályázó országok között ott van a 2008-ban függetlenséget szerző Koszovó is, amelyet azonban Szlovákia (négy másik uniós országgal egyetemben) nem ismert még el önálló államként. A spanyolok például nem vesznek részt azokon a hivatalos egyeztetéseken, ahol a koszovói elnök is jelen van.
Körkép.sk
Nyitókép: rferl.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.