Állandó amerikai katonai támaszpont létesülhet a szomszédban. Moszkva nem hagyja válasz nélkül

Lengyelország állandó amerikai katonai jelenléttel akarja szavatolni saját biztonságát, ezért hajlandó akár súlyos eurószázmilliókkal is hozzájárulni egy állandó amerikai katonai bázis létrehozásához és fenntartásához területén.

Lengyelország különajánlatot küldött az USA-nak, amelyben felkínálta egy teljes és állandó amerikai katonai támaszpont létrehozását területén. A hivatalos indoklás szerint Varsó így szeretné „szorosabbra fűzni a védelmi kapcsolatokat az Egyesült Államokkal”.

A bázis ötlete még 1999-re nyúlik vissza, ám azóta nem volt meg hozzá a politikai akarat. Ez 2014-ben, a Krím orosz annektálásakor változott meg. A NATO vezetők egy hónap múlva üléseznek majd Brüsszelben, ahol a lengyel felvetés lesz az egyik központi téma.

   

Kényes időzítés

Kérdés, hogy az európai szövetségesek hogyan viszonyulnak majd a lengyel kezdeményezéshez. Németország és Franciaország az utóbbi időben kiegyensúlyozottabb kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, akivel jelenleg az iráni atomalku megmentésén fáradoznak. Egy Lengyelországba telepített amerikai támaszpont híre ezt az együttműködést próbára teheti.

Maga a támaszpont jelentős haderő odatelepítését jelentené. Állandó (elsősorban amerikai, nem NATO) páncélos hadosztály állomásozna az országban, illetve katonák és kiegészítő személyzet, akik számára biztosítani kell a teljes infrastruktúrát: laktanyákat, lakhatást a családoknak, iskolákat, edzőtermeket és más „kapcsolódó létesítményeket”.

A kiadásokhoz Lengyelország hajlandó hozzájárulni is, az elküldött dokumentum tanúsága szerint Washington rugalmasságától függően 1,5-2 milliárd dollár (1,3-1,7 milliárd euró) értékben.

Az USA 46 milliót adna Szlovákiának a légibázisok modernizálására. De mit kérnek cserébe?

Sem a külügy, sem a köztársasági elnök nem tudott róla

Lengyelország eddig is az „aktívabb” NATO-tagok közé tartozott. Az USA által sokszor emlegetett minimális hozzájárulás mértékénél Varsó mindig többet költött védelemre (a Washingtoni szerződés által előírt minimális arány a GDP 2 százaléka évente).

A dolog kisebb belpolitikai feszültséget is okoz. A védelmi minisztérium ugyanis a külügyminisztériumot és a köztársasági elnököt megkerülve küldte el az ajánlatot Washingtonnak. Andrzej Duda államfő és a külügyi tárca nyilván figyelembe vették volna az időzítés okozta problémákat is.

Moszkva: Nem marad válasz nélkül

Moszkva már reagált is a hírre: a Kreml közleménye szerint, amelyet Dmitrij Preszkov szóvivő tolmácsolt a sajtónak, Lengyelországnak szuverén joga saját területén amerikai támaszpontot létesítenie, növelve a feszültséget Moszkvával, ugyanakkor a Kreml kész arányosan reagálni a NATO infrastrukturális terjeszkedésére.

„Ez attól függ, milyen bázisról lesz szó. Általánosságban. A NATO katonai infrastruktúrájának közeledése határainkhoz semmilyen módon nem járul hozzá a kontinens biztonságához és stabilitásához, épp ellenkezőleg, a terjeszkedése elkerülhetetlen válaszintézkedésekhez vezet, hogy kiegyensúlyozza az arányokat, amelyet minden alkalommal felborít”

közölte a Kreml.

Most-Híd vs SNS: Nyugati-orosz érdekütközés Szlovákiában?

Körkép.sk

Nyitókép: Politico.eu