Berta, Bettina
  • HUF: 345.07
  • USD: 1.19
  • 23 °C
  • 33 °C
Külügyek

Az EU-csúcs margójára: migráció és az eurozóna a fő kérdés – vagyis Görögország és Olaszország

A német belpolitikai válsággal szorosan összefüggő migráció és az eurozóna reformja lesz a központi témája a ma kezdődő Uniós-csúcsnak. Csodát ne várjunk: több probléma is feszültséget okoz a tagállamok között. Olaszország és Görögország helyzete kulcskérdés lesz, a közös valutát illetően pedig Szlovákia miatt a Visegrádi Négyek helyzete válhat bonyolulttá.

 

Ma délelőtt érkezett a hír, hogy Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő külön tárgyaláson megállapodásra jutott a migránsok visszaküldését illetően. Vagyis, Görögország kész támogatni azt az elképzelést, hogy Németország visszafordíthassa a migránsokat a határáról a többi európai országba.

Hirdetés(x)

 

Angela Merkelnek ezt persze még le kell nyomni a többi ország torkán, leginkább Ausztria ellenállására számíthat a régi tagállamok közül. A német kancellárasszonynak nincs sok választása, Horst Seehofer német belügyminiszter ultimátumot adott Merkelnek. Seehofer olyan intézkedéseket vezetett be, hogy az okmányok nélkül vagy más uniós országból érkező migránsokat automatikusan visszafordítják a határról.

 

Ezzel rendkívül nehéz helyzetbe hozta Merkelt, aki még mindig a közös európai megoldást erőlteti. A határról való visszafordításnak egyébként van törvényi alapja: a dublini szerződés kimondja, hogy a menekülteket annak az országnak kell kezelnie (elbírálnia a menekültkérelmüket), amelynél átlépte a migráns az unió határát.

 

Felmérés: A közép-európaiak ellenzik a bevándorlást

 

Épp ezért kapott kucsszerepet most Görögország, amely a 2015-ös migránsválságkor egyáltalán nem próbálta megállítani az emberáradatot. Akkor naponta ezrek érkeztek a görög partokon kikötve az EU-ba, ma naponta 50-100 migráns lépi át illegálisan a határt.

 

Ha Merkel nem tud megállapodni a többi tagállammal is, nehéz helyzetbe kerül. Vagy elfogadja Seehofer intézkedéseit és a német kormány megmarad, de egyúttal növeli az EU-n belüli széthúzást, vagy továbbra is kitart a közös európai megoldás mellett, de akkor le kell váltania Seehofert, ami egyet jelentene a kormánya és saját maga bukásával.

 

Mi lesz veled euró? 

 

A másik fő téma az eurozóna reformja, vagy legalábbis annak felrajzolása a tárgyalóasztalon. Itt a főszereplő látszólag Németország és Franciaország, az ő elképzelésük szerint a közös valutaövezetben lévő országok részére olyan forrásokat különítenének el, amely elvileg segíthetne azoknak az országoknak, amelyek elvesztették versenyképességüket az euró miatt.

 

A valódi főszereplő itt Olaszország, a közös kassza harmadik legnagyobb befizetője (a Brexit után). Az új kormányban ülők a nemrég zajló olasz választások előtt többször említették, hogy akár terítékre is kerülhet Olaszország kivezetése az eurozónából. Ez rendkívüli veszélyeket hordoz magára az EU-ra nézve. Nagy-Britannia sosem akart csatlakozni a valutaövezethez, távozása így is hatalmas gazdasági dilemmákat okoz. Olaszország tagja az eurozónának, és ha ő kilép, valószínűleg a többi, hasonló problémákkal küzdő déli tagállam is fontolóra veszi a távozást.

 

Az Aquarius beírta magát a történelemkönyvekbe: nemzeteket ugrasztott össze, és megdöntheti a német kormányt

 

A francia-német javaslat egyik nagy kérdése, hogyan reagálnak majd erre a választók. A németek a 2010-es európai válság óta nem szimpatizálnak a „könnyelműen” viselkedő déli országokkal, például a saját pénzügyi adatait meghamisító Görögország lakosaival. Itt érdemes visszatérni a fentebb említett német-görög egyezségre: vajon mit ígérhetett Ciprasznak Merkel a görögök támogatásáért? A görög kormány már régóta a főleg németek (és többek között Szlovákia) által is finanszírozott görög adósság egy részének elengedését követelik.

 

Mit hozhat az új helyzet Szlovákiának? Ha a német-francia javaslat életbe lép – ennek valószínűségét nehéz megbecsülni – azzal Szlovákia elég egyedi helyzetbe kerül. A Pravda szlovák napilap cikkében megszólaltatott elemzők szerint az eurozóna szorosabbá tételével Pozsony visegrádi kötődései meggyengülnének.

 

Egyelőre azonban a német-francia kezdeményezés még csak egy elképzelés, konkrétumok nélkül. És valószínűleg csak azért vetették fel, hogy lenyugtassák a kedélyeket Olaszországban és elcsituljanak az euroszkeptikus hangok. Kérdés, sikerül-e továbbvinni az ötletet.

 

Ebből még bármi lehet. Továbbra sincs megállapodás Merkel és Seehofer vitájában

 

Mi a gond az euróval?

 

Egy blokk tagállamai által közösen használt valuta sikerére van már példa. Tipikusan az USA-t szokás e tekintetben emlegetni. Ám fontos különbségek vannak az USA és az EU működése között. Az EU-ban nincs közös költségvetési politika, mert a tagállamok nem mondanának le a jogról, hogy mire költik a pénzüket.

 

A probléma lényege, hogy ha a blokk gazdaságát „aszimmetrikus sokkhatás” éri, vagyis olyan krízis, amely máshogy hat az egyik tagállamra és máshogy a másikra, már nem működik a közös valuta. Pontosabban, érdekütközés következik be.

 

Tegyük fel, hogy 2011-et írunk, és Európában tombol a gazdasági válság. Olaszországban, Franciaországban megnő a munkanélküliség, mert visszaesett a kereslet. Ha saját valutájuk lenne, inflációt gerjeszthetnének, így a külföldi vevők számára olcsóbbá válnának termékeik, megnőne a kereslet, munkahelyek teremtődnének, stb. De nem így van. Közös valutával rendelkeznek Németországgal.

 

Mivel a német gazdaság jórészt szofisztikált technológiai termékekre épül, a kereslet viszonylag állandóbb maradt, így nem sújtja őket munkanélküliség. Sőt. Nekik nem érdekük az euró leértékelése, mert a növekvő infláció miatt a gazdaság túlpörög: nagyobb kereslet, nagyobb termelési elvárás, csökken a szabad munkaerő, nőnek a bérek (drágul a munka), elszállnak az árak. Ha huzamosabb ideig ez az állapot így marad, a cégek fontolóra veszik, hogy más helyre telepítik gyártásukat, ahol van elég szabad és olcsó munkaerő (ezt részben már ma is látjuk).

 

Az érdekellentét elkerülhetetlen. A gyakorlatban pedig annak az akarata érvényesül, aki befolyással rendelkezik az Európai Központi Bank felett – és ez Németország. Ezért elégedetlenek az olaszok az eurozónával, és ezért nem akar csatlakozni az eurozónához Magyarország, Csehország és Lengyelország.

 

Körkép.sk

Nyitókép: euractiv.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket