Mit hoz Erdogan győzelme Törökországban? Valóban helyrebillennek a EU-török kapcsolatok?

Erdogan múlt hétvégi győzelme sokakat meglepett. Ha nem is pusztán az, hogy a jelenlegi török államfőnek sikerült megőriznie pozícióját, de az is, hogy a többi török párt és elnökjelölt igen aktív kampánya ellenére Recep Tayyip Erdogan 50 százalék feletti eredményt ért el, így elkerülte a második forduló párharcát – ahol már jóval nehezebb dolga lett volna.

Hóvári János magyarországi egyetemi tanár és nyugalmazott nagykövet saját bevallása szerint is meglepődött, hogy Erdogan stábjának sikerült a felmérésekhez képest plusz egymillió szavazót mozgósítania, akiknek köszönhetően a jelenleg regnáló államfő elkerülhette a második forduló párbaját.

Hóvári a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kiemelte, hogy Erdogan pozíciója korántsem volt olyan erős, mint korábban. A török lírát nagyon erős infláció sújtotta az elmúlt időszakban, és azok a termékek, amelyekből Törökország importra szorul, igencsak megdrágultak. A burgonya ára kétszeresére, a hagyma háromszorosára emelkedett.

   

„A török ellenzéki körökben nagyon sokan úgy gondolták, hogy ezek a gazdasági tendenciák szavazókat térít majd el Erdogantól. De nem fordultak el tőle…”

Hóvári kiemelte, hogy Erdogan pártjának, az AKP-nak ugyan nem sikerült többséget szereznie a parlamentben, ugyanis 6-7 százalékponttal kisebb eredményt értek el, mint legutóbb, ám a török Nemzeti Mozgalom Pártja szövetségre lépett velük, így megvan a szükséges többség.

Nem mintha Erdogan nagyon rászorulna a kormányra. Az elmúlt években kapott, kiszélesített jogköröknek köszönhetően akár maga is képes lenne legitim módon irányítani az országot elnöki rendeletek útján.

Hóvári azt is elmondta, hogy a viszonylag magas, 87 százalékos részvétel a török választásokon azért nem meglepő, mert Törökországban a választásokon való részvétel kötelező. A jogszabály szerint, aki nem vesz részt a választásokon, nem szavaz, az büntethető, ám – tette hozzá – a bíróságok rendszerint nem élnek ennek a lehetőséggel.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a Kossuth Rádió műsorában kifejtette, Erdogan eddig hivatalosan egy reprezentatív elnöki tisztséget látott el, nem hivatalosan azonban teljhatalommal rendelkezett. Ehhez képest most annyiban változik a helyzet, hogy mivel egy napon zajlottak a parlamenti és elnökválasztások, az a politikai erő, amelyik mindkettőt megnyeri, lényegében korlátlan befolyásra tesz szert. Vagyis törvényessé válik Erdogan teljhatalma.

Szalai ezzel kapcsolatban példaként említette az alkotmánybírók kiválasztásának jogát, amellyel lényegében elkerülhető, hogy bármiféle vizsgálat induljon a kormánypártok ellen, de elhárul az akadály az elől is, hogy szükségállapotot rendeljenek el, vagy a parlament feloszlassa önmagát és az elnök átvegye a hatalmat. Egyúttal a mostani választás részben Erdogan túléléséről is szólt, nem csak a hatalom központosításáról. Erre utal, hogy a kampánytémák központjában ezúttal maga Erdogan állt, nem a kurd kérdés, a puccskísérlet vagy a török dominancia növelése.

Hóvári a török-EU kapcsolatokról úgy véli, hogy az javulni fog. Szerinte az elmúlt időszak heves szóváltásai csupán szimbolikus témákat érintettek, gazdasági téren azonban Törökország mind Németországnak, mind a visegrádi térségnek fontos partnere. A nagy nyugati tagállamok jelentős tételben vásárolnak félkész árukat Törökországból, így szükségük van rá. Sőt, a 70 milliós török piacért egymással versenyeznek a tagállamok. Fordítva is ugyanez igaz: Törökországnak szüksége van az EU piacára illetve termékeire. Őt a rohamosan fejlődő iráni gazdaság kényszeríti regionális versenyre, az EU országai által kínált piacok elvesztésével lemaradna.

Szalai ezzel kapcsolatban kiemelte, különösen Erdogannál meg nagyon is meg kell különböztetni azt, amit mond és amit tesz. Például számtalanszor fenyegette meg az EU-t a migrációs paktum felbontásával, mégsem tette meg.

Körkép.sk/KL

Nyitókép: 24.hu