Ahogy arról korábban beszámoltunk, Romániában polgárháborús hangulatba csaptak át az augusztusi tömegtüntetések. A szakértők szerint a spontán kialakuló tüntetésekbe belefolytak a politikai érdekeket kiszolgáló titkosszolgálatok, és a legijesztőbb, hogy másfél hónap alatt a közösségi háló segítségével polgárháborús hangulatot sikerült teremteniük, mi több, a végén előkerült a magyar kártya. Milyen érdekek feszülnek egymásnak a háttérben?

 

A két héttel ezelőtt kirobbanó, és napokig tartó tüntetést végül a rendőrség oszlatta fel. Több mint kétszázan sérültek meg, köztük 9 rendőr. Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a Kossuth Rádióban elmondta, hogy a Romániából és külföldről sugárzott képpel ellentétben egy rendkívül instabil országról van szó.

 

Romániában már korábban is kialakultak több százezres nagyságrendű tüntetések a korrupció és a korrupcióban részt vevő politikusokat újból helyzetbe hozó igazságügyi törvénymódosítás miatt. A két héttel ezelőtti tüntetéseknél a külföldön dolgozó romániai állampolgárok szerveztek amolyan szimpátiatüntetést a korrupciós ügyektől hemzsegő romániai kormányzat ellen, mintegy támogatva az otthon maradt polgártársaikat.

 

 hirdetes_810x300  

„Azt láttuk, hogy a sajtón keresztül a véleményvezérek közvetítésével és a politikai szereplők által felerősített politikai instabilitás átcsap társadalmi instabilitásba”

 

fogalmazott Pászkán.

 

Erőszakba torkollott a több tízezres kormányellenes tüntetés Romániában

 

Az egymásnak feszülő érdekekről Barabás T. János, a KKI vezető elemzője adott mélyebb betekintést a KarcFM rádióban. Elmondta, hogy politikai szempontból három ok vezetett a tömegtüntetésekhez. Az egyik a magas korrupció és reformok elmaradása, a másik, hogy Romániában már választási kampány van, ugyanis jövőre ők is államfőt választanak.

 

„Harmadik okként a hatalmi harcot jelölném meg, ahol két fél áll egymással szemben. Egyrészt ott van a kormányzat, vagyis a Szociáldemokrata Párt és koalíciós partnere a Liberáldemokrata Párt, akiket leginkább délromániai oligarchák támogatnak. Ezt a tábort erősíti a belügyminisztérium titkosszolgálata, a DGIPI, amely egyértelműen a kormányfő eszköze. (…) Ők oszlatták fel brutálisan a tüntetést. A másik tábor a Iohannis Klaus államfő által képviselt ellenzék. Iohannis Klaus irányítja az SRI-t, a román polgári titkosszolgálatokat.”

 

mondta Barabás T.

 

Az augusztus 10-i tüntetésen mintegy százezren vettek részt, és spontán alakultak ki, de mindkét oldal titkosszolgálata belefolyt a történésekbe, ezért fajultak el az események. A DGIPI közvetlen társszervezete, a Vlad Tepes antiterrorista csendőrzászlóalj 100, provokátorként tömegbe küldött civil ruhás ügynök segítségével verte szét a tüntetést.

 

Jogerősen hat év letöltendő börtönre ítéltek Romániában egy volt minisztert

 

Az államfőt támogató ellenzék és az SRI a kormányt vádolja a tüntetések erőszakba fulladásáért és Viorica Dancila kormányfő leváltását követelik. A jelenlegi pártelnök, Liviu Dragnea azért nem lehet kormányfő, mert jogerősen elítélték korrupció miatt, így Románia egyetlen választási cikluson belül több kormányfőt is elfogyasztott.

 

A tüntetés után előkerült a magyarellenes kártya is. Daniel Dragomir, kormánypárti kommentátor, a DGIPI egykori ezredese szerint a tüntetések szervezői „szét akarják szakítani Romániát”.

 

„Erről Romániában mindenkinek a magyarok jutnak eszébe”

 

mondta ezzel kapcsolatban Barabás T.

 

A civileket sem kímélő belpolitikai küzdelem gazdasági háttere három nagy projekt. Az elmúlt hónapokban három nagy üzletet állított le a kormány, abból a célból, hogy számára előnyös feltételeket harcoljon ki az újratárgyalásoknál.

 

„Ezek a projektek olyannyira fontosak, hogy alapvetően határozhatják meg Románia jövőjét. Ha beindulnak, egy új politikai-üzleti elit alakul ki”

 

fogalmaz a szakértő.

 

Az egyik a Romániához tartozó partvonalon található fekete-tengeri gáz kiaknázása. A kitermelési jogokat a Lukoil orosz, az OMV osztrák és az amerikai Csehvron cégek kapták meg. A kormány most újra akarja tárgyalni az üzleteket, a dél-romániai oligarchák nagyobb profitot akarnak kisajtolni belőle.

 

A másik az összes  megmaradt állami vagyont felügyelő, most létrehozott Szuverén Befektetési Alap feletti ellenőrzés megszerzése. Ebbe az alapba kerültek bele a bányák, erőművek vasutak, de még a Constanza-i kikötő is. A kormányzat pedig úgy állította össze az erről szóló törvényt, hogy az Alap élére egy céget neveznek majd ki – erről is, jegyzi meg a szakértő, mindenkinek a korrupció jut eszébe.

 

Durván visszaesett a romániai népszaporulat

 

A harmadik konfliktuspont a verespataki bánya, amely Európa legnagyobb arany, ezüst és ritkaföldfém bányája. Itt egy kanadai-izraeli üzletember vállalata szerezte meg a kitermelési jogot, de a kormányzat ezt is újra akarja tárgyalni.

 

A politikai és gazdasági egymásnak feszülésen túl pedig ott vannak a társadalom megoldatlan problémái. A reformok elmaradása, az elképesztően magas korrupció, a választópolgárok és politikai elit közti távolság. Románia jelenleg gazdasági mutatókban rendkívül jól teljesítő ország, ám a vagyon egyenlőtlenül oszlik meg. Bukarest és környéke gazdagnak számít, az ország többi része azonban elmaradott – kivétel talán csak Constanza.

 

A kormányzat tevékenységével elsősorban a fiatal városi lakosság elégedetlen, velük szemben a vidéki lakosság – a minimálbér és nyugdíjemeléseknek köszönhetően – egyelőre kitart a kormány mellett. Mindeközben hatalmas az elvándorlás az országból.

 

Persze, a szocialista párt népszerűsége is megcsappant a sorozatos botrányok miatt. Ma már „csak” 35 százalék körül mozog, ám Barabás T. szerint forradalmi hangulat mégsincs, főleg a vidéki lakosság passzivitása miatt. Feszültség azonban van, és minden jel szerint marad is a jövő évben esedékes elnökválasztásokig.

 

Körkép.sk

Nyitókép: standard.co.uk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!