Az Európai Unió balkáni bővítésének lehetősége elindított egyfajta nyitott párbeszédet a feszültségektől terhes volt Jugoszlávia területén. Szerbia felvetette a határkiigazítás lehetőségét Koszovóval, Aleksandar Vučić szerb államfő pedig „élete legfontosabb beszédét” készül elmondani Koszovóban a jövő hónapban.
A Balkan Insight portál szerint tíz évvel Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása után a szerbek nyitottnak látszanak a megegyezésre a kulturális és történelmi jelentőségű Rigómező kapcsán.
„Együtt kell élnünk, mi vagyunk a két legnagyobb nép a Balkánon”
mondta a szerb államfő az albánokról és a szerbekről. A két nemzet kapcsolatának enyhítésében a koszovói elnök is partnernek mutatkozott. Hashim Thaci szintén felszólalt a nyugat-ausztriai Alpbachban tartott konferencián, ahol Vučić is utalt a kiegyezésre. Thaci szerint itt az ideje, hogy „új történelmi korszakot” indítsanak, de azt is hozzá tette, hogy megállapodás eléréseben korlátozottak a lehetőségeik.
A szerb elnök júliusban vetette fel először, hogy Belgrád hajlandó lenne elismerni Koszovó függetlenségét, ha Pristina az albán többségű dél-szerbiai területekért cserébe átadja a szerb többségű észa-koszovói területeket. A kijelentés kisebb pánikot okozott Brüsszelben és Berlinben, mert olyan precedenst teremthet, ami felbillentheti a kényes egyensúlyon nyugvó békét a Balkánon.
Németország azonnal elutasította a javaslatot, ám Washington nemrég jelezte, nem akadályozza meg, ha két ország kölcsönösen előnyös megállapodás keretében kétoldalú tárgyalásokon rendezi vitás ügyeit.
Az európai politikai vezetők többsége azonban úgy látják, hogy az esetelges megállapodás dominóeffektust indítana el, a radikálisok pedig a határkiigazítások lehetőségével új lendületet kapnának. Az aggodalom nem alaptalan. Különösen nagy a veszélye a konfliktusok kiújulásának Bosznia-Hercegovinában, ahol a Szerb Köztársaság autonóm tartomány vezetője, Milard Dodik évek óta a függetlenség mellett foglal állást – és a tartomány szándékát jól jelzi, hogy orosz gyártmányú fegyvereket vásárol nagy tételben, hivatalosan a rendvédelmi szervek fejlesztése okán.
Balkáni tűzfészek: Orosz segédlettel fegyverkeznek a boszniai szerbek
Orosz Annak, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója szerint boszniában nagyon könnyen politikai témává válhat a szerb-albán kiegyezés lehetősége. Az Azonnali.hu-nak nyilatkozó szakértő hozzátette, hogy potenciális feszültséggócok vannak Macedóniában is, ahol a helyi albánok jelenleg inkább az országhatárokon belül akarják javítani pozíciójukat.
Orosz Annak azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmaik igencsak nehéz helyzetbe kerültek, mert az ő nyomásukra megindult enyhülési folyamat Szerbia és Koszovó között nem várt fordulatot vett a határkorrekció megemlítésével.
Hogy lesz a lehetőségből valóság, az hamarosan kiderül. Aleksander Vučić szerb államfő szeptember 7-én találkozik koszovói kollégájával Brüsszelben, majd két nappal később Vučić Koszovóba látogat, és nyilvánosságra hozza a Koszovóval kapcsolatos szerb állami irányelveket.
Körkép.sk, Azonnali.hu
Nyitókép: Videoblocks.com
Megosztás:
Címkék: Főoldal határkiigazítás kki Koszovó külügyek külügyi és külgazdasági intézet nagy-albánia orosz annak Szerbia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
