Több tényező együttes hatása vezetett a genovai A10-es autópálya viadukthídjának összeomlásához. Szakértők szerint furcsa, hogy a korábbi ellenőrzések és lezárási szándék után végül megtörtént a végzetes katasztrófa, ami megfelelő elővigyázatossággal és szakmai odafigyeléssel elkerülhető lett volna – írja a Hirado.hu az M1 magyar aktuális csatornára hivatkozva.

 

A Morandi híd tragédiáját valószínűleg egy feszítőkábel elszakadása és egyik betontalpának kimozdulása okozhatta, ehhez járult hozzá, hogy évente 25 millió gépjármű haladt át rajta, ami a 30 évvel ezelőtti mennyiség négyszerese.

 

Sitku László hídászt idézve a közmédia úgy fogalmazott, hogy a magáncég által üzemeltetett sztrádaszakasz megerősítésének igénye már évekkel ezelőtt napirenden volt. Sitku szerint furcsa, hogy már 2012-ben csináltak egy vizsgálatot, ami után egyes szakértők le akarták zárni a szerkezetet.

 

 hirdetes_300x300  

„Egy biztos, – jelentette ki – hogy az üzemeltetési és fenntartási tevékenységet olyan szinten odázták el, olyan szinten halmozódtak a hibák, hogy ez egy olyan keresztmetszet-vesztéshez vezetett, ami végzetes katasztrófát idézett elő.”

 

Genovai hídomlás – Szakértő: nem a kártérítés rendítheti meg az üzemeltető céget

 

Profitmaximalizálás és társadalmi felelősség

 

Olaszország 6500 kilométernyi sztrádóinfrastruktúra zömét magáncégek üzemeltetik a mindenkori kormányzattól kapott koncesszió keretében. Az autópályák szinte kivétel nélkül fizetősek, karbantartásra a bevételek felét fordítják a cégek. Sutka hangsúlyozta, hogy az olasz rendszerből hiányoznak az ösztönzők a minőségi munkavégzésre.

 

Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa úgy nyilatkozott, hogy a magáncégek a profitnövelés céljából rossz gyakorlatot folytatnak. Az államtól egyszer már megkapott koncessziót nem egyszerű felmondani, a kormány lehetőségei tehát korlátozottak. Nem kevés pénzről van szó: a Morandi hidat üzemeltető cég éves árbevétele 4 milliárd euró (a szlovákiai GDP 5 százaléka), a profit ennek negyedét teszi ki, tehát volna mit visszaforgatni az infrastruktúra karbantartására. De mivel a koncessziókat nehéz felmondani, nincs kényszer sem hathatós ösztönző a karbantartás rendes elvégzésére.

 

„Amennyiben a szerződésekből az állam kihátrál, akkor az az olasz adófizetőknek nagyon sokba kerülhet – fogalmazott a szakértő.”

 

A Morandi híd katasztrófája elindított egyfajta vitát, hogy a teljesen magánkézben lévő üzemeltetés, vagy annak állami alternatívája a megfelelőbb megoldás. Giuseppe Conte „rossz gyakorlatnak” nevezte az autópályák privatizációját és állami alternatjvát szorgalmaz helyette. Kevesellte a katasztrófában meghaltak családjainak nyújtott félmilliárd eurós kártérítést is. Szerinte ugyanis egy ekkora infrastruktúrát működtető cégnek társadalmi felelőssége van, nem csak az osztalékfizetés a feladata.

 

A csehek nem bízzák a véletlenre: elrendelték az összes híd átfogó vizsgálatát

 

Hirado.hu

Nyitókép:

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!