A Sargetini-jelentés margójára: Nagy csata várható a szavazáson – magyarokért, lengyelekért és Európáért

A mostani hét legfontosabb Európa szintű eseménye kétségkívül a Sargentini-jelentés és a vele kapcsolatos szerdai szavazás lesz. Orbán Viktorra figyel egész Európa, aki holnap, azaz kedden kap szerény hét percet az Európai parlament eléggé elfogult bürokratáitól, hogy megvédje a magyar álláspontot immáron nem csak migráció kérdésében, de a Sargentini-jelentés tartalmával szemben is.

A jelentést egyébként Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte, Kovács Zoltán pedig koncepciós eljárást emleget.

Bár ezt sokan vitatják, azonban a dokumentum nyilvánvalóan politikailag motivált. A háttérben a közelgő EP-választásoktól kezdve, a csúcsjelöltek versengésén át, baloldali európai pártokat meglovagolni akaró és a német dominancia növekedésétől rettegő francia elnök törekvéséig több minden látható.

   

Amennyiben a jelentés átmegy az Európai Parlamenten – vagyis pozitív fogadtatásra talál – az azt is jelentheti, hogy Magyarország ellen bevetik az európai alapszerződések „atomfegyverét”, az úgynevezett hetes cikkelyt. Ez – az eljárás egy bizonyos pontján – a tagállam európai szavazati jogának megvonásával járhat. Ez nem csak a migráció kérdésében billentené a mérleget a bevándorláspárti kormányok javára, de egyúttal megszabadulnának attól a kormányfőtől (Orbán Viktortól), akit az uniós büdzsé kapcsán a Politico.eu brüsszeli hírportál is kulcsszereplőként jelölt meg.

És nem véletlenül: a nyugat-európai országok a migránsok befogadásához kötnék az uniós források merítését, illetve jelentős összegeket csoportosítanának át a közép-kelet-európai országoktól a déliekhez.

És persze ott van a lengyel-magyar barátság okozta fejfájás. A két nemzeten Brüsszel még nem talált fogást, Márpedig Lengyelország mondvacsinált okokból szintén az eurokraták keresztüzében áll – amivel csak még közelebb lökték egymáshoz a két országot.

Közben – többek között a Sargentini-jelentés kapcsán is – többször is kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben, hogy megtörjék a magyar kormány ellenállását. Orbán Viktor például a kedden esedékes vitán csak egyszer szólalhat fel, és akkor is csak hét percre. A viszontválasznak tehát nem adtak helyet.

Friss hír az is, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak majd voksnak a szerdai szavazáson. Az Európai Parlament jogi szolgálata szerint (akiket Antonio Tajani, EP-elnök bízott meg a jogi kérdés „tisztázásával”)

A szavazásra bocsátott szöveg jováhagyásának vagy elutasításának megállapításához csak a mellette és ellene szóló szavazatokat kell figyelembe venni.

Mindenzt annak ellenére, hogy az EP történelmében először kerül sor a 7. cikkely foganatosításáról szóló szavazásra, ez nem számít olyan esetnek, amelyre az EU alapszerződése már speciális többséget írna elő.

Hozzá kell tenni, hogy a szavazás tárgya még mindig nem tisztázott. Lehet ugyanis egyetérteni a jelentés tartalmával, ugyanakkor szükségtelennek tartani a hetes cikkely szerinti eljárás elindítását Magyarország ellen. A kérdés az, hogy a szavazáson – amelynek feltételei ugyanolyan homályosak, mint a Sargentini-jelentés érvei – külön lehet-e majd voksolni a két kérdésről.

Magyarország javára szóljon, hogy végig következetes érvekkel állt az EP elé, és nem tért ki a viták elől. Ráadásul – akárhogy is – fontos szövetségese az Európai Néppártnak, amelynek csúcsjelöltje (az Európai Bizottság elnökjelölt-aspiránsa) a frakció elnöke, Manfred Weber lenne, aki rá van szorulva a magyar képviselők szavazatára. Annál is inkább, mert a jelentés sikere elsősorban a baloldaliak és liberálisok malmára hajtaná a vizet. A nagy kérdés tehát úgy hangzik majd, hogy lesz-e elég következetes a Néppárt, hogy felismerje alapvető érdekét, és ne dobja sutba már most csúcsjelölti ambícióit.

Körkép.sk

Nyitókép: 24.hu