Máté, Mirella
  • HUF: 354.19
  • USD: 1.17
  • 7 °C
  • 21 °C
Külügyek

A Fekete-tengerre is kiterjed az ukrán háború – komoly gazdasági érdekek növelik a feszültséget

Mivel fokozódnak az Ukrajna és Oroszország közti feszültségek, mind a két ország növeli katonai jelenlétét a Fekete-tengeren, és Kijev már be is jelentette egy új haditengerészeti bázis létesítését az Azovi-tengeren. A katonai mozgolódás a tengeren igencsak kihathat a kereskedelmi hajózásra is – olvasható az amerikai Stratfor magánhírszerző ügynökség elemzésében.

 

Az elemzés megjegyzi, hogy bár az orosz erőfölény egyértelmű a tengeren, Ukrajna az USA támogatására is számíthat, ami jelentősen átszabhatja a Fekete-tenger térségének erőviszonyait.

 

Az ukrán háború eddig csak a kelet-ukrajnai szárazföldi területekre korlátozódott. A legújabb fejlemények azonban arra utalnak, hogy a konfliktus ötödik évében kiterjed a tengerre is. Szeptember 16-án az ukrán kormány bejelentette, hogy az év vége előtt egy új haditengerészei bázist hoz létre az Azovi-tengeren. Ezt a Beltengert Kelet-Ukrajna, a Krím és Oroszország fogja közre, délről épp az orosz-krími, nemrég megépített híd határolja.

 

Forrás: Stratfor.com

 

Csapatmozgások mindkét oldalon

 

Az Oroszországot Krímmel összekötő híd többek között lehetővé teszi Moszkva számára, hogy korlátozza az ukrán hajókat az Azovi-tengeren. A helyzet fokozódása valószínű, tekintve hogy az USA nagy valószínűleg Kijev oldalán szerepet fog vállalni az eseményekben.

 

Az ukránkormány nem rég jelentette be, hogy két páncélozott tüzérségi hajót telepít Berdyansk kikötővárosba az Azovi-tenger patján, röviddel azután, hogy az ukrán stratégák a nagyobb tengeri jelenlét mellett hoztak határozatot. Szerhij Popko hadseregparancsnok pedig a szánék támogatására megerősítette a szárazföldi csapatok jelenlétét a partvidéken,  állandó védelmi egységeket, rakétaállásokat és tüzérségi erőket vezényelve oda.

 

Az oroszok sem tétlenkedtek, az elmúlt hetekben a Kászpi-tengerről 10 hadihajót és 40 járőrhajót vezényeltek át az Azovi-tengerre.

 

Visszajátszuk a történelmet: Kié a Krím? Így lett a görög kolóniából “szent” orosz föld

 

Aránytalan erőviszonyok

 

Az erőviszonyokat tekintve Oroszország fölénye egyértelmű a Fekete-tengeren. Az ukrán haditengerészet mindössze 66 harci egységgel és 11 ezres személyzettel rendelkezik. Ezzel szemben a szavasztopoli (krími kikötőváros) orosz fekete-tengeri hadiflotta 2800 hajóval és 25 ezer fős személyzettel van jelen. Ráadásul a különbség nem csak mennyiségi, hanem minőségi is. Az ukrán hajók kisebbek és gyengébbek orosz ellenfeleikénél.

 

A 2014-es euromaidani forradalom urán Oroszország elfoglalta a Krímet, megfosztva Ukrajnát legfontosabb kikötővárosától. Kijev kéyntelen volt haditengerészeti bázisát Odesszába helyezni. Jelenelg a Krímen legkevesebb 40 ezer orosz katona állomásozik. A Fekete-tenger észak-keleti részében, az Azovi-tengeren csak elenyésző ukrán hadiflotta-jelenlét volt eddig, amely kisebb őrhajóegységekre korlátozódott.

 

Krím elvesztése és az orosz-krími híd megépítése Ukrajna számára komoly gazdasági problémákat vetett fel. Az ország exportjának 80 százaléka a fekete-tengeri útvonalakon jut el a piacokhoz. Az oroszok által tenger felől teljesen elzárttá vált Berdyansk és Mariupol kikötővárosok kereskedelme hatalmas károkat szenvedett a híd megépülése miatt. A kereskedelmi érdekek problémája miatt csak idő kérdése volt, mikor terjed ki a konfliktus az Azovi-tengerre is.

 

Orosz trükkök

 

Természetesen az oroszok nem süllyesztik el az ukrán kereskedelmi hajókat. helyette bürökráciával nehezítik meg kijutásukat a beltengerről. Az orosz közlekedési minisztérium  az ukrán hajókat is saját engedélyeztetési eljárása alá helyezte. A krími híd építése idején Moszkva rendszeresen lezárta az összes ukrán hajó előtt az Azovi-tengerből való kijutást (Krech-szoros), kivételt természetesen az orosz hadihajók jelentettek. Ráadásul a hidat úgy építették meg, hogy az ukrán kereskedelmi flotta hajóinak nagy része számára túl alancsony legyen. Az ilyen, Panamax típusú szállítóhajók bonyolítják az ukrán kereskedelem éves forgalmának 26 százalékát.

 

Berdyansk és Mariupol ukrán kikötávárosok kereskedelmi forgalma a felére illetve a negyedére csökkent. Több mint 148 ukrán szállítóhajó vesztegel az Azovi-tengeren. Az oroszok húzása Ukrajnának évi 20-40 milliárd dollárjába kerül.

 

Az gyik, nemrég meggyilkolt oroszbarát szeparatista vezető, Alekszandr Zacharcsenko meggyilkolása sem javított a helyzeten. A merénylet miatt Moszkva lefújta a Normandiai Négyek (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) találkozóját. Mindeközben Ukrajna felülírta vagy megszüntette az oroszokkal közös kétoldalú szerződéseit, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pedig jelezte, hogy Kijev felbontja az Azovi-tenger használatáról szóló megállapodást is.

 

Amerika lesz a mérleg nyelve

 

A nagy kérdés az USA szerepvállalásának formája lesz. Ukrajna már most is jelentős amerikai segítséget kap, például halált okozó fegyverek formájában. Itt említhetnénk a Javelin páncéltörő-rendszereket, vagy a közös hadgyakorlatokat.

 

A tengeri hadműveletek kapcsán az USA-nak – és az EU-nak– több lehetősége is lesz. Nyújthat tisztán anyagi segítséget a kikötők és bázisok kiépítéséhez. Washington azonban radikálisabb lépések mellett is dönthet, például hadihajókat küldhet az Azovi-tenger ukrán kikötővárosaihoz, ami eszaklációhoz vezethet. A feszültség tehát egyre nő, és a szembenálló felek most foglalják el főbb állásaikat a Fekete-tengeren.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket