Ma csúcsjelöltet választ az Európai Néppárt (EPP) a helsinki kongresszusa második napján. Tegnap este zajlott a két aspiráns, Manfred Weber jelenlegi EPP-frakcióvezető és Alexander Stubb, egykori finn miniszterelnök, pénzügyminiszter és az Európai Beruházási Bank jelenlegi alelnöke közti vita, amely vita helyett sokkal inkább egy közös beszélgetésnek hatott két úriember között.

 

Azért a körülményekhez nagyban hozzájárult, hogy a „műsor” moderátora Mairead McGuinness elkerült minden kemény kérdést, amellyel izgalmasabb szópárbajt idézhetett volna elő, így főleg olyan általános témákat fejtegettek, mint az EU jövője, az előttünk álló kihívások. Legfeljebb a sorok között volt kiolvasható a két jelölt versengése. Hozzátesszük: nyilván nem a vita határozza meg az EPP tagságának döntését.

 

Migráció

 

 hirdetes_400x285  

2015 óta megoldatlan a migráció kérdésére – mondta a téma felvetésére reagálva Weber –, és az európaiak azt várják tőlünk, hogy megoldjuk határaink védelmét. Weber hangsúlyozta az országok közti szolidaritást, vagyis hogy a bevándorlásra nem lehet kizárólag görög vagy olasz problémaként tekinteni.

 

„Ez egy európai kihívás, nem egyes országok problémája, ezért európai szinten kell rá megoldást találni”

 

fogalmazott az EPP frakcióvezetője.

 

Stubb az EU területén kívüli menedéktáborok létrehozását emelte ki, illetve az európai határvédelem megerősítését. Hozzátette, hogy új perspektívára van szükség: a humanitárius menekülteket kell szétosztani, nem az illegális bevándorlókat. Válaszában nagyon hangsúlyosan állást foglalt a klímaváltozás elleni harc mellett, hozzátéve, hogy az jelentősen hozzájárul a tömegek megindulásához Afrikából.

 

Helsinki, 2018. november 7.
Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke (j) az Európai Néppárt kongresszusán a Messukeskus Kongresszusi Központban, Helsinkiben 2018. november 7-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

 

Digitalizáció, robotizáció, munkapiac

 

Stubb a digitális forradalom hatásait hangsúlyozta ki, szerinte átalakítja majd az egész munkapiacot, munkakörök szűnnek meg, és a mai karrierpálya is alapvetően változik meg. Szerinte a jelenlegi tanulásra, munkára és nyugdíjkorra osztható életpálya átalakul egy olyanra, ahol a tanulás és munka többször is váltja egymást.

 

Weber azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban az Európai Néppárt volt az, aki az európai növekedés felé mozdította el Európát – erre a kijelentésre a vita alatti legnagyobb tapsot gyűjtötte be.

 

Helsinki, 2018. november 7.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (k) az Európai Néppárt kongresszusán a Messukeskus Kongresszusi Központban, Helsinkiben 2018. november 7-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

 

Európa megosztottsága

 

Korábban Stubb azt nyilatkozta, hogy ha Matteo Salvini olasz belügyminiszter vagy Emmanuel Macron francia elnök politikai iránya között kellene választania, nyugodtan Macronhoz sorolhatjuk őt. Most azonban bírálta a francia elnököt amiatt, hogy két részre osztja Európát, ahol az általa képviselt politika áll szemben a populistákkal. Stubb szerint ez rossz irány, és ezért Macron a felelős. Véleménye kifejtésekor kihasználta az alkalmat és megvillantotta francia nyelvtudását is – láthatóan Stubb nagyon büszke rá, hogy öt nyelvet beszél folyékonyan (Weber csak kettőt).

 

Weber szerint is gátat kell szabni a szakadékok kialakulásának. „Nem engedhetjük, hogy egyesek jó és rossz Európáról beszéljenek” –fogalmazott. Hangsúlyozta az európai közös agrárpolitika fontosságát, és kiállt a mezőgazdasági termelők mellett, szerinte az EU-nak ki kell állnia a gazdák mellett, mert az élelmiszeripar nem egy szokványos ágazat, hanem kiemelt fontosságú.

 

Weber kijelentette, hogy demokratikus és egyszéges Európára van szükség, nem pedig kelet-nyugati, észak-déli megosztottságra. Stubb szerint, amíg Európa szavatolni tudja polgárainak a békét, a biztonságot és a prosperitást, addig „a világ legjobb kontinense leszünk”.

 

Helsinki, 2018. november 7.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által köreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki fõtanácsadó érkezik az EPP kongresszus helyszínére Helsinkiben 2018. november 7-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

 

Az EPP ma választ

 

Az Európai Néppárt ma, november 8-án választja ki csúcsjelöltjét, aki a jövő tavasszal esedékes EP-választások után az EPP jelöltje lesz az Európai Bizottság élére. A kongresszuson 734 delegált vesz részt, 49 párt vagy csoport képviseletében. A legnagyobb képviselettel a német CDU rendelkezik, a lengyel PO a második, majd a francia és a spanyol néppártiak következnek. A Forza Italia után a Fidesz a hatodik legerősebb néppárti erő 29 delegálttal, a KDNP-vel együtt (5 delegált) az ötödik.

 

Az MKP és a Most-Híd 5-5 delegálttal képviselteti magát a kongresszuson, Szlovákiából ott van még a KDH 7 delegálttal.

 

A Fidesz és az RMDSZ korábban jelezte, hogy Manfred Webert támogatják a szavazáson.

 

Az EPP a legnagyobb pártcsalád az Európai Parlamentben, a 705 EP-képviselői mandátumból 353-at birtokol, és ha nem csökken ez alá, akkor ő jelölhet ki az Európai Bizottság új elnökét, aki az „isiásszal” küszködő Jean-Claude Juncker helyére léphet.

 

A vita angol nyelven az alábbi videóban tekinthető meg: 

 

 

Körkép.sk

Nyitókép: politico.eu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!