Az antikapitalista kritikában, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek felvállalásában és az 1956-os forradalomhoz való viszony tisztázásában látja Szili Katalin egykori magyar házelnök és az MSZP korábbi elnökhelyettese a baloldal számára a kiutat a válságból. A Nézőpont Intézet a baloldali pártok válságának okairól tatott november 7-i rendezvényén a közép-európai baloldal problémáit vették górcső alá.
A baloldal hanyatlása általános jelenség Közép-Európában. Különösen is szembeötlő a helyzet Lengyelországban, ahol a posztkommunista baloldali párt 2015-ben a parlamentbe sem jutott be.
írja a Nézőpont Intézet. Kiemelték, hogy cseh szociáldemokrata párt kormányon eltöltöttévei szintén katasztrofális, 7,3 százalékos eredményt hoztak számára a 2017-es választáson. A globalizáció, a migráció és a nemzeti érdekvédelemben is akadt népszerűbb alternatívája.
Szlovákiát azonban a sikeresebb baloldali pártok országaihoz sorolták:
A közép-európai országok közül azonban akad két sikerrecept: Romániában és Szlovákiában is kormányfőt ad a helyi baloldal. Mindkét országban a széleskörű társadalmi támogatás oka, hogy a baloldaliságot kibékítették a nemzeti politikával és a migráció kérdésében is a társadalom elvárásai szerint kritikus álláspontot fogalmaztak meg.
Szili Katalin szerint a magyarországi baloldal válsága nem az őszödi beszéddel, hanem a 2004. december 5-ével, a kettős állampolgárság és a határon túli magyarság elutasításával kezdődött.
Szintén a problémák között említette a korábban az MSZP-ben politizáló jelenlegi kormánybiztos, hogy a „neoliberális kitinpáncélt” nem vetkőzte le a magyar baloldal. Szili Katalin kiutat is vázolt a válságból a baloldal számára. Többek között az antikapitalista kritikát, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek felvállalását és az 1956-os forradalomhoz való viszony tisztázását sürgette.
Nézőpont Intézet, körkép.sk
Nyitókép: Mandiner.hu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.