Kedden délután megérkezett a dél-ukrajnai Odesszába a HMS Echo brit felderítő hajó, amelynek feladata hivatalosan a fekete-tengeri szabad hajózás biztosítása lenne. A hajót eredetileg csak jövőre vezényelték volna a Fekete-tengerre egy brit-ukrán katonai megállapodás keretében, ám a jelek szerint az időpontot korábbra hozták a kercsi incidens miatt.
November 25-én három ukrán hadihajó akart áthaladni a kercsi szoroson, amely a Krím és Oroszország között található, és az Azovi-tenger egyetlen bejárata. Az ukrán hajókat az oroszok erőszakkal tartóztatták fel, a legénységet őrizetbe vették, sérültek voltak. Ukrajna orosz agresszióról, Moszkva ukrán provokációról beszélt, mára azonban egyik fél sem akarja tovább élezni a helyzetet.
Nagy-Britannia épp a kercsi incidenst megelőző napokban állapodott meg Ukrajnával a katonai együttműködés kiszélesítéséről, amelynek keretében 2020-ig meghosszabbították az ukrán haditengerészek kiképzéséről szóló egyezményt. Az ukrán katonák kiképzését Afganisztánban és Irakban szolgált brit katonák segítik.
A Montreax-i Egyezmény értelmében azonban egy nem-fekete-tengeri ország hadihajója csak legfeljebb 21 napig tartózkodhat a tengeren, valószínűleg így három hét múlva a HMS Echot a HMS Enterprise fogja váltani.
Kercsi incidens: Orosz agresszió vagy ukrán elnökválasztási játszma? És lehet-e belőle nyílt háború?
Hamarosan véget érhet a hadiállapot
Időközben közeledünk egy fontos határidőhöz. December 26-án lejár a 30 napos hadiállapot, amit Petro Porosenko ukrán elnök a kercsi incidensre hivatkozva javasolt, majd a kijevi rada (tanács) jóváhagyásával be is vezetett. Porosenko eredetileg 60 napos hadiállapotot hirdetett volna, amit az ukrán ellenzék a tavasszal esedékes elnökválasztásokba való beavatkozási kísérletként értelmezett.
A Porosenko a kercsi incidens után „nagyobb orosz offenzívát” sejtett a háttérben, azonban a napokban kijelentette, hogy ha erre nem utal semmi a következő napokban, nem hosszabbítja meg a 10 megyére bevezetett hadiállapotot. Közben Szergej Lavror orosz külügyminiszter a sajtónak azt nyilatkozta, hogy „információi vannak” arról, hogy Ukrajna újabb nagyszabású provokációra készül. Ezt Kijev cáfolja.
Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában azonban felhívta a figyelmet, hogy amennyiben meghosszabbítanák a hadiállapotot, egy vagy két hónappal, akkor az már hatással lenne a jövő március végi elnökválasztásokra is. Hadiállapot alatt ugyanis kampányidőszakot sem lehet folytatni, márpedig a törvény azt írja elő, hogy a választások előtt legalább 90 napos kampányidőszakot kell tartani. Ez azt jelenti, hogy röviddel a hadiállapot tervezett megszüntetése után el kell kezdődnie a kampányidénynek. Ha ez nem valósulhatna meg, mert az intézkedést meghosszabbítják, választásokat sem lehet tartani az érintett megyékben.
Petro Porosenko jelenleg sorban csak a harmadik helyen áll a közvélemény-kutatásokon, 8-11 százalékos eredményekkel. Jelenleg Julija Timosenkót tartják a választás befutójának 17-20 százalékos népszerűséggel. A szakértők jelenleg valószínűnek tartják, hogy Ukrajnában új elnököt választanak jövőre, külpolitikai elmozdulás azonban nem valószínű – folytatódna tehát a NATO-hoz való EU-hoz való közeledés. Nagyon valószínű, hogy az elnökválasztás kétfordulós lesz, a második fordulóra április közepén kerül sor.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Azovi-tenger Főoldal hadiállapot kercsi incidens Kijev Moszkva Oroszország Petro Porosenko ukrán államfőválasztás ukrán válság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
