Emma
  • HUF: 360.64
  • USD: 1.18
  • -1 °C
  • 4 °C
Külügyek

Huawei-ügy: Amerikai-kínai kütyüháború

Cikkünk a Körkép.sk ‘Látókör’ című online magazinjának decemberi számában jelent meg (magazinunk második számát a cikk végén lapozhatja át).

 

December 1-jén az Egyesült Államok és Kína megállapodást kötött, hogy két hónapra felfüggesztik a kettejük között zajló, de az egész világra hatással lévő kereskedelmi háborút. A kezdeményezés azonban nem hozhatott áttörést, hiszen még aznap Kanadában őrizetbe vették Kína egyik legfontosabb high-tech vállalata, a Huawei pénzügyi főigazgatóját, ami új szintre emelte az amerikai-kínai szembenállást.

 

A kanadai igazságügyi minisztérium Vancouverben letartóztatta a Huawei pénzügyi vezetőjét, Meng Wanzhout (Van-csou), a vállalat alapítóatyja, az egykori Népi Felszabadítási Hadsereg katonája, Ren Zhengfei lányát. Kanada elismerte, hogy az USA kérésére tartóztatta le Menget, aki a vád szerint megsértette az amerikai Irán-ellenes szankciókat. December közepén aztán a kanadai bíróság úgy határozott, hogy Meng szabadlábon védekezhet, bár elektronikus nyomkövetőt és házi őrizetet kapott, nem hagyhatja el Kanadát és elvették iratait.

 

A Huawei a világ második legnagyobb okostelefon-gyártója a Samsung után, Kína legfontosabb hardvergyártója, a kínai kormányzat tehát joggal tekint a letartóztatásra úgy, mint egy Peking számára stratégiai jelentőségű vállalat aláásására tett kísérlet. A cég évente 92 milliárd dolláros forgalmat produkál, vagyis éves bevétele nagyjából annyi, mint Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP). Forgalmának felét külföldön szerzi, elsősorban Európában, a Közel-Keleten és Afrikában.

 

A Huawei amellett, hogy a világ második legnagyobb high-tech kütyügyártója, egyúttal a legmeghatározóbb szereplője a kommunikációs szektor alapját képező hálózati eszközök ágazatának, különösen az 5G technológiáknak. Az 5G egy nemzetbiztonsági szempontból elég érzékeny technológia, amely rengeteg területen kulcsfontosságú: az önjáró autóktól az intelligens városokon át a mesterséges intelligenciáig. Márpedig ma ezeket az ágazatokat tartják a gazdasági növekedés és a haderőfejlesztés alapjának.

 

Egyre több okostelefont vásárolunk

 

Gazdasági kémkedés

 

A Huawei 5G technológiájának legfontosabb partnerei a szintén kínai ZTE-n kívül az svéd Ericson, a finn Nokia, dél koreai Samsung, a japán NEC és Fujitsu, az amerikai Intel, a Qualcomm és a Cisco. A függőség tehát egyértelmű, és ez stratégiai kihívást jelent Washington számára.

 

Amerikában már két éve állandó téma a kínai ipari kémkedés problémája. A kínai befektetők részesedést vásároltak a legfontosabb amerikai fejlesztőcégekben, így rálátást kaptak az innovációkra. Az amerikai álláspont szerint nem csak az a veszély fenyeget, hogy Kína így kényes információkhoz jut hozzá, hanem hogy lemásolja a technológiát, amivel az USA értékes versenyelőnyt veszít el – a hadiipar területén is. A Huawei esetében a fenyegetést a hardverekbe esetlegesen beépített „hátsó kapukban” látják.

 

Az Egyesült Államok már korábban is kérte legközelebbi szövetségeseit, hogy ne használják a Huawei 5G-s eszközeit, mert az hírszerzési kockázatokat hordoz magában. A kérésnek Ausztrália és Új-Zéland idén tett eleget, decemberben pedig Japán is csatlakozott. Nagy-Britannia és Kanada egyelőre tárgyalnak a Huawei kitiltásáról, azonban Svédország, Németország és Franciaország nem állt kötélnek. December közepén aztán váratlanul a cseh kormányfő utasítást adott a kormányhivatal munkatársainak, hogy szabaduljanak meg minden Huawei mobiltól és technológiától, amit használnak.

 

Nem először csapnak össze a kínai IT-vállalatok Washingtonnal. Az amerikai képviselőház még az Obama-adminisztráció idején kimondta, hogy a ZTE és a Huawei kínai vállalatok nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek. Az állásfoglalás után pedig az amerikai kormányzat megfúrta a Huawei és az AT&T vállalatok közös projektjét, amivel a kínai eszközök megjelenhettek volna az amerikai kommunikációs szolgáltatóknál. Jelenleg a Huawei az amerikai piac 1 százalékát tudhatja csupán magáénak.

 

Az első nyílt támadásra idén nyáron került sor, amikor a ZTE-t Washington azzal vádolta meg, hogy megsértette az Iránra és Észak-Koreára vonatkozó embargót. A vállalat majdnem belerokkant a forgalomkiesésbe és az egymilliárd dolláros bírság kifizetésébe. Ezen felül az USA 400 milliós óvadékot is kért a cégtől, amit rögtön lehívhat, amint a cég újra megszegi az amerikai korlátozásokat. Ennek tényét pedig egy „független” megfigyelőcsoport állapítja meg.

 

 

Kínai válasz

 

Kína Meng letartóztatásának hírére bekérette a pekingi amerikai és kanadai nagyköveteket, és jelezték tiltakozásukat a lépés ellen. Kína egyúttal Kanadát bírálta, mert az szerinte nem adott kellő tájékoztatást a letartóztatásról az ottani kínai nagykövetségnek. Mindezek mellett Peking egy ideig óvatos kimértséggel kezelte a történteket. Liu He kínai elnökhelyettes és Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszer valamint Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi képviselő telefonon egyeztettek a december közepén, ami átmenetileg lenyugtatta a kedélyeket.

 

Aztán sorra vettek őrizetbe prominens kanadai állampolgárokat. Kilenc nappal Meng letartóztatása után a kínai hatóságok őrizetbe vették Michael Kovrig egykori kanadai diplomatát – aki egyébként magyar állampolgársággal is rendelkezik – és Michale Spavor vállalkozót. A vád mindkét esetben nemzetbiztonsági veszélyt jelentő tevékenység. Egy harmadik kanadait is letartóztattak a kínaiak, ő „adminisztratív büntetést” kapott illegális munkavégzés okán. A hölgy egyébként pedagógus. Az őrizetbevételek miatt az USA és az EU is aggodalmát fejezte ki. A kanadai külügy követeli állampolgárai kiadatását.

 

Az USA-val egyelőre óvatosak, és nem véletlenül. A Stratfor szerint, ha ellentámadásba lendülnének, Amerika valószínűleg még inkább bekeményítene, márpedig Kínának a ZTE Amerikából való teljes kizárása nagyobb csapás lenne, mint bármilyen Washingtonnal vívott kereskedelmi háború. Csak egyetlen példát bemutatva: ha a Huawei nem kapna többé hozzáférést az amerikai Androidhoz, vagy a Qualcomm 4G és 5G adatátviteli szabadalmaihoz, az véget vetne a kínai vállalat teljes okostelefon-gyártásának – nem beszélve az 5G-re épülő egyéb ipari felhasználású eszközökről. És most úgy tűnik, hogy ennek valószínűsége egyre nagyobb. Donald Trump amerikai elnök már nyolc hónapja beszél arról, hogy elnöki rendeletben tiltaná meg a Huawei és ZTE termékeinek vásárlását az USA-ban. A Reuters hírügynökség információi szerint a rendelet januártól életbe léphet. 

 

 

Körkép.sk/kl

 

2019 is legyen a közös gondolkodás éve! – itt olvashatja a Látókör decemberi számát

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket