Végtelen történet: kemény Brexitre, előrehozott választásokra és új népszavazásra is sor kerülhet az Egyesült Királyságban

Ahogy arra számítani lehetett, a brit alsóház nem szavazta meg az uniós kilépésről szóló megállapodást, így most két irányba mozdulhatnak el a történések: vagy megállapodás nélküli Brexit lesz, vagy leállítják a kilépési folyamatot és új népszavazást tartanak. Egyik sem az az alternatíva, amit a britek szavaztak meg a 2016-os referendumon.

Az, hogy az uniós kilépés feltételrendszerét az alsóház 230 fős többséggel utasította el felér egy kisebb kormánybukással, és a kedd esti történések a modernkori Nagy-Britannia legnagyobb arányú kormányzati vereségeként vonulhat be a történelembe.

A szavazatok elosztása azonban nem csak a Brexitről, hanem Theresa May kormányfő pozíciójáról is szólt. Az eredmény után ugyanis az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbin bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen.

   

Lényegében senki sem akar új népszavazást. A Munkáspártiak előrehozott választásokat szeretnének, épp ezért valószínűbb, hogy a kilépési folyamat meghosszabbítására játszanak a londoni alsóházban, amivel tovább gyengülne May pozíciója, és vesztes helyzetből lendülne neki a választásoknak.

A kemény Brexitnél bármi jobb

Egy dolog, hogy a politikusok mit tartanak megfelelő megoldásnak, megint más, hogy hogyan látják a Brexit kérdését a tőzsdepiacok és az általában a gazdasági elemzők. Sokak szerint ugyan nem kizárt a kemény („hard”) Brexit sem, de ez hozza magával a legtöbb bizonytalanságot, emiatt ez a legrosszabb megoldás is egyben.

Ha Nagy-Britannia továbbra is marad az EU tagja, az érdekes helyzetet teremt az Európai Parlamenti választásokon is. Az EP ugyanis már nagylelkűen lecsökkentette illetve más országok között szétosztotta a brit mandátumokat a májusi választások utáni hatállyal – többek között Szlovákia is kapott egy helyet. Ha Nagy-Britannia marad, akkor ezt egy időre vissza kellene vonni, ami újabb vitákat, és újabb bizonytalanságokat szülne.

Brüsszel alkupozícióban

Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, az euróövezetbe azonban sosem állt szándékában belépni. Bár a britek sok tekintetben kívülállónak tartják magukat Európában, tény, hogy a brit export csaknem fele az EU 27 tagállamába irányul, miközben az Unió kivitelének csak 17 százaléka célozza az Egyesült Királyságot. Ez az alkupozíció magyarázza, miért nem enged feltételeiből egy tapodtat sem Brüsszel – pontosabban Németország és Franciaország.

Körkép.sk