Nyitókép forrása: dw.com

 

Edouard Philippe francia miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a kormánya már a nyár folyamán megkezdi a „jóléti reformok” bevezetését – annak ellenére, hogy a francia szakszervezeteket meggyőzni ezek tartalmáról.

 

Emmanuel Macron francia elnök kormánya ugyanis lényegében elindítaná a megszorító intézkedések harmadik fázisát, ami a munkanélküli segélyek visszavágását tartalmazza, illetve korlátozná a vállalatok jogát a rövidtávú munkaszerződések megkötésére.

 

A javaslatot Macron még a múlt évben akarta véghez vinni, de a sárgamellényesek tömegtüntetései ezt megakadályozták. Miután tett némi engedményt a sárgamellényeseknek (100 euróval megemelte a minimálbért, a 2000 eurónál kisebb nyugdíjak után nem kell járulékot fizetni, a túlórapénzek járulékmentessé váltak), népszerűsége némileg emelkedett,miközben a tüntetéseké csökkent. Ma már a franciák 55 százaléka úgy véli, hogy be kéne fejezni a demonstrációkat.

 hirdetes_400x285  

 

A francia tömegtüntetések margójára: Macron XVI. Lajos nyomdokain?

 

A tavaly novembertől tartó kormányellenes sárgamellényes demonstrációk ugyanis a francia gazdasági növekedést 0,2 százalékkal vetették vissza a francia kormány legutóbbi statisztikája szerint, ami számszerűsítve mintegy 2,5 milliárd eurós veszteséget jelent. A 0,2 százalékpont hiánya a növekedésből szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a francia gazdaság a legutolsó negyedévben 0,3 százalékkal növekedett csupán.

 

És azt még nem számolták bele, hogy Macron első intézkedései egyikével eltörölte a vagyonadót (ez volt a tüntetések egyik kiváltó oka), a középosztályt sújtó adókat végül nem vezette be teljes egészében (a tiltakozások miatt), de rontotta a munkavállalók helyzetét a munkáltató szemben.

 

Négy dolgot kivéve bármilyen téma feldobható a francia nemzeti konzultáción. Macron csak időt nyerne

 

Újabb tüntetéshullám kilátásban

 

A „gazdagok elnökeként” emlegetett Macron még a tüntetések hulláma ellenére sem akarta újra bevezetni a vagyonadót, ám a középosztálynak tett engedmények miatt a 2 százalékos költségvetési deficit hirtelen 3,2 százalékra ugrott (mivel nem ellensúlyozta a vagyonadóval a bevételi oldalt). Megjegyezzük, itt is tetten érhető az uniós kettős mérce: Olaszország ellen 2,4 százalékos deficit miatt akartak túlzottdeficit-eljárást indítani – márpedig a francia gazdaság is csak egy fokkal áll stabilabb lábakon az olasznál.

 

Az elemzők szerint, ha Macron kormánya keresztülviszi a törvényhozáson a III. fázist, vagyis bevezeti a munkanélküli segélyek visszavágását, akkor újabb tüntetéshullámra lehet majd számítani Franciaország szerte.

 

Francia zavargások – A nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a rendbontók eltiltását célzó törvényt

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!