Venezuelai elnökválasztás, kasmíri konfliktus és Fehérorosz meghátrálás – külügyi körkép

Nyitókép forrása: 

Fehérországország engedett Moszkva nyomásának. Pénteken délután Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök kijelentette, hogy Belorussziának és Oroszországnak továbbra is szoros kapcsolatban kell maradnia. Ez jelentős enyhülést jelent az elmúlt hónapok állapotához képest. Ez nem csak politikai retorika, azt is elmondta ugyanis, hogy kész aláírni az országa területén állomásozó orosz haderőről szóló megállapodás kibővítését. Ennek értelmében két új hadosztály kap helyet Belorussziában, miközben a kormányzat nem kér újabb jelentős összegeket cserébe.

Mindazonáltal jelezte, hogy Belorusszia fontolóra veszi, hogy új kőolajforrások után néz, amennyiben nem jut megállapodásra Oroszországgal az onnan érkező, igencsak kedvezményes kőolajszállítmányok árát illetően. Előzmények az alábbi linken.

Lukasenko azzal vádolta meg Moszkvát, hogy el akarja foglalni Fehéroroszországot

   

India és Pakisztán egyelőre tartózkodik az összecsapástól. Pakisztán kiadta a Kasmír tartományban lelőtt indiai MiG-29-es pilótáját, amellyel megnyitotta a lehetőséget a háborúval fenyegető feszültség enyhítése felé – amely a legrosszabb forgatókönyvek szerint akár nukleáris csapásokba is torkollhatott volna. Moszkva felajánlotta, hogy vállalja a két ország közti közvetítés feladatát, amit Pakisztán elfogadott. India egyelőre nem, de aligha utasítaná el legfontosabb stratégiai partnere, Oroszország ajánlatát.

India számára a helyzet nem egyszerű. A legutóbbi műholdképek szerint az általa kezdeményezett légicsapások Kasmír tartományban (amely során lelőtték a vadászgépüket) alig vagy csak nagyon kevés kárt okozott az állítólagos terroristakiképző-bázis épületeiben. Ez szembe megy Delhi azon állításával, hogy 200-300 terroristával végeztek. A „füllentés” hátterében az állhat, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök áprilisban és májusban kemény újraválasztási kampány elé néz, nagy szüksége van eredményekre.

A Geopolitical Futures elemzése szerint a mostani pakisztáni-indiai konfliktus megmutatta, hogy pusztán az atomháborútól aló félelem nem tartja vissza Indiát a nyílt katonai fellépéstől.

Kasmíri konfliktus – Szakértő: nem lehet kizárni az atomfegyverek használatát sem

Venezuelában per pillanat nem hozna változást az előrehozott elnökválasztás sem – mondta Dr. Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóhelyettese a TV2 műsorában.

„Maduro továbbra is hatalmon van, a körülötte álló személyek továbbra is kihasználják az összes adódó lehetőséget, az emberek két éve éheznek, az egészségügy egy szubszaharai ország színvonalán van, visszatért a gyermekhalandóság és sok más rég elfeledett betegség, mert nincs oltóanyag”

mondta a szakértő. Kifejtette, hogy Nicolas Maduro jelenleg regnáló elnök mögött a lakosság 15 százaléka áll (azok, akik életszínvonala Hugo Chávez idején kezdett el emelkedni), és persze a katonaság áll. A 160 venezuelai katona dezertálásával kapcsolatban elmondta, hogy ez még nem jelent áttörést.

„Nem látszik olyan típusú belső elégedetlenség, ami miatt a katonaság átállna Guaidó mellé” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Maduro rezsimjéből elsősorban a katonaság felső és középrétege húz hasznot.

Elmondása szerint Venezuelában a jelenelgi helyzetben egy előrehozott választás sem jelentene megoldást, mert ahhoz előbb fontos intézményi változtatásokat kellene véghezvinni, hogy valóban demokratikus lehessen.

„Ehhez nagyon intézményi változásra lenne szükség, és olyan garanciákat kell beépíteni a választási rendszerbe, hogy ne tűnhessenek fel milliós nagyságrendű szavazatok a semmiből. (…) [Legutóbb] néhány millió extra szavazat bekerült a rendszerbe, amit valószínűleg senki nem adott le, vagy úgy szervezték meg, hogy leadásra kerüljön, az ellenzéki képviselőket kizárták a választásokból, egy álellenzéki elnökjelölt volt Maduro egyetlen ellenfele, a lakosság egy jelentős része pedig megfélemlítve otthon maradt”

magyarázta.

Körkép.sk