Négy nappal ezelőtt vádat emeltek az új-zélandi, christchurchi muszlimellenes terrortámadás elsőrendű vádlottja, Brenton Tarrant ellen. A Magyar Atlanti Tanács kutatója, Ambrus Andrea elemzése szerint Tarrantnak sikerült tettével globális hatást elérni. Ennek több oka is van.

 

Az egyik, hogy az egész terrorcselekményt úgy építette fel, hogy minél többen tanúi legyenek – élőben közvetítette a facebookon. Mindemellett másokat is hasonló tettekre akart ösztönözni, amit – ha mással nem is – a dzsihadisták választámadásainak köszönhetően még elérhet. Másrészt, a médiának köszönhetően a világ minden szegletébe eljutott a hír, napirendre emelve a keresztény és muszlim közösség között feszülő ellentéteket.

 

A terrortámadás

 

 hirdetes_810x300  

A 28 éves Brenton Tarran március 15-én a 440 ezer lakosú Christchurch városában megtámadta az ott élő muszlim közösség két mecsetjét, összesen 42 emberrel végzett. Tarrant átalakított félautomata fegyvereket használt, amelyekkel sorozatot is tudott lőni. Épp ez volt az elsőrendű oka annak, hogy a támadás után pár nappal az új-zélandi törvényhozás betiltotta a félautomata fegyverek és a cserélhető tárú puskák birtoklását és forgalmazását.

 

Tarrant több mint két évig készült a támadásra, sorra bejárta azokat a történelmi helyeket, amelyek a történelem során az iszlám világgal szembeni háborúk színhelyei voltak. Értelemszerűen így Magyarországon is járt. Ezen felül egy 74 oldalas politikai manifesztumot készített, amit a támadás előtti este tett közzé. Érdekes, hogy a hatóságok is megkapták a manifesztumot, mégsem rendeltek el készültséget. A hatóságok számlájára írható az is, hogy nagyon lassan reagáltak. Az első bejelentést követően 36 percig tartott, mire megérkeztek az első rendőrök a helyszínre. Összehasonlításképp, a 2017-es londoni terrortámadásoknál a rendőrök 8-10 percen belül már semlegesítették a támadókat.

 

Tömegmészárlás történt Új-Zéland két mecsetében – szélsőjobboldali fegyveresek lehettek az elkövetők

 

Volt, aki ellenállt

 

Csak a szerencsének volt köszönhető, hogy a merényletnek nem volt több áldozata. Az egyik ilyen volt, hogy Tarrantnak meg kellett szakítania a támadást, vagy fegyvere sült be, vagy elfogyott a lőszere. Tény, hogy visszament az autójához, fegyvert cserélt – ez sokaknak elég időt biztosított, hogy elmeneküljenek.

 

Ezen kívül az ilyen esetekben merőben szokatlan módon Tarrant kétszer is ellenállásba ütközött a célpontok részéről. Először egy ötvenéves pakisztáni férfi próbálta meg elvenni tőle a fegyvert, őt a terrorista agyonlőtte. Másodszor egy 48 éves afganisztáni támadt rá – először hozzávágott egy bankkártya olvasót, majd Tarrant korábban eldobott fegyverével törte be kocsija szélvédőjét. Ez a körülmény sokat segített a hatóságoknak, hogy a támadót elfogják.

 

A támadásról készített 17 perces videó eddig példátlan karriert futott be a közösségi portálok történetében. A Facebooknak az első 24 óra alatt több mint másfélmilliószor kellett törölnie a véres jeleneteket tartalmazó felvételt.

 

Fotó forrása: Independent.co.uk

 

Merőben kirívó eset

 

Új-Zélandon a christchurchi eset előtt nagyon sokáig nem történtek terrortámadások. A nemzetközi terrorizmus új korszakának kezdetét jelző 2001 óta történt 11 merényletkísérletnek gyakorlatilag nem voltak sem halálos áldozatai, sem súlyos sérültjei.

 

A christchurchi támadás egyértelműen muszlimellenes terrorcselekmény volt. Az Új-Zélandon élő muszlimok száma több mint 46 ezerre tehető, ami a 4,8 milliós ország lakosságának alig 1 százalékát jelenti. Számuk azonban az elmúlt időszakban szembeszökően nőni kezdett, miközben a keresztények aránya fokozatosan csökken. Azt is érdemes kiemelni, hogy az új-zélandi muszlimok jóval integráció-képesebbek, szemben európai társaikkal. A migránsok befogadásának szabályai az országban viszonylag szigorúak, ám épp tavaly szeptemberben növelték az éves kvótát 1000 főről 1500 főre.

 

A christchurchi terrortámadás nyilvánvalóan elérte célját: globális hatást keltett, bosszúakciókra ösztönzött szélsőséges iszlamistákat. A tettes manifesztumából kiderül, hogy Anders Behring Breiviket tartja példaképének. Breivik 2011-ben a norvég fővárosban, Oslóban először egy autóba rejtett bombával ölt meg nyolc embert (200-at megsebesített), majd egy puskával egy másik helyszínen 69 embert lőtt agyon.

 

Tarrant Breivikhez hasonlóan nem kért védőügyvédet, és nem is nagyon akart elmenekülni a hatóságok elől – azt akarta, hogy elkapják.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!