Kémbotrány borzolja a kedélyeket Szlovénia és Horvátország között

Nyitókép forrása: rtvslo.si

Más országok beavatkozása és nyomásgyakorlása a helyi médiára elfogadhatatlan Szlovéniában, Európában és mindenhol, ahol a demokratikus együttélésre törekednek – mondta Miro Cerar külügyminiszter kedden Ljubljanában, miután kiderült, hogy a határvita lehallgatási botránya mögött álló horvát titkosszolgálat megpróbált nyomást gyakorolni a szlovén médiára, megakadályozandó a lehallgatásról készült riport bemutatását.

A miniszter megerősítette, hogy az újabb botrány miatt bekérette Horvátország ljubljanai nagykövetét, valamint hazarendelte konzultációra Szlovénia zágrábi nagykövetét. Hozzátette: az, hogy a horvát titkosszolgálat (SOA) állt a négy évvel ezelőtti, a Pirani-öböl körüli határvitával összefüggésben kirobbant lehallgatási botrány mögött, nem új keletű dolog, de mostanra be is bizonyosodott.

A szlovén titkosszolgálat (SOVA) múlt csütörtökön tájékoztatta erről a ljubljanai kormányt, miután a szlovén kereskedelmi POP TV riportot készített az esetről, s azt a média egésze átvette. A botrány tovább fokozódott, miután a 24ur című szlovén hírportál kedden beszámolt arról, hogy Ivan Tolj, a horvát Styria kiadó igazgatója – a Vecernji List című legolvasottabb horvát napilap és a 24sata tulajdonosa – a horvát kormány nevében telefonon próbálta meggyőzni a POP TV-t, ne adja adásba a történetet. Erről hangfelvétel is készült, amelyet közölt a szlovén média.

   

A kémbotrány néven emlegetett ügyben közben újabb fordulat történt. Sajtóhírek szerint csak két ember tudott a televíziós riport tartalmáról, ezért azt feltételezik, hogy a horvát titkosszolgálat az újságírókat is lehallgatta. Marjan Sarec szlovén kormányfő kedden összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. A SOVA-jelentésről a múlt héten azt mondta: amit megtudott, az nem ad okot derűlátásra a két ország jószomszédi viszonyát illetően.

A miniszterelnök az ülésen aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy horvát tisztségviselők megpróbálták befolyásolni a kereskedelmi műsorszolgáltató POP TV jelentését a horvát hírszerző szolgálat tevékenységéről.

Az ülést követően a tanács közleményében azt írta: elvárják Horvátországtól, hogy a jövőben tartózkodjon az Európai Unió értékeivel, a jogállamisággal, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal ellentétes bármilyen cselekedetektől.

Robert Kopal, Andrej Plenkovic horvát kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója a sajtónak úgy nyilatkozott: a SOA nem hallgatta le Szlovéniában azokat az embereket, akik részt vettek a döntőbírósági eljárásban, valamint a horvát kormány nem próbálta meg megakadályozni az erről szóló riport bemutatását a szlovén tévében.

Az ügyben a horvát kormány és a SOA is adott ki közleményt, amelyben tagadják, hogy bármi közük is lenne a fent említett két esethez. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz. Az ügyben eljáró hágai testület két éve Szlovénia javára döntött, és kimondta, módosítani kell közös határukat, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.

Szlovénia még 2017 decemberében megkezdte a hágai döntőbíróság határozatának végrehajtását azokon a részeken, amelyek a tengeri határvonalra vonatkoznak, annak ellenére, hogy Horvátország továbbra sem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést. Zágráb azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy 2015 nyarán kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. A horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon. Emiatt lemondott az eljárásban Szlovéniát képviselő jogász, Simona Drenik, valamint a nemzetközi döntőbíróság szlovén tagja, Jernej Sekolec is.

Balkáni lőporos hordó: feltépi a régi sebeket a horvát-szlovén határvita

MTI