Külügyek

Líbiai válság: Nem az olajért, hanem az olajbevételekért folyik a vér Líbiában

A Tripoliban zajló harcok halálos áldozatainak száma 121 főre emelkedett

Nyitókép forrása: france24.com

 

A Tripoliban zajló harcok halálos áldozatainak száma 121 főre emelkedett, a sebesülteké pedig 561-re – jelentette az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet a twitteren azt isközölte, hogy újabb egészségügyi ellátmányt és szakmai csoportot küld.

 

Hirdetés(x)

A lépés nem veszélytelen, a harcoló felek egyáltalán nincsenek tekintettel az egészségügyi személyzetre, a frontvonalnál a katonák őket is célba veszik. A WHO elítélte az orvosok és önkéntesek elleni támadásokat.

 

Az ENSZ pénteki közlése szerint a líbiai fővárost már 9500 civil hagyta el, a menekülők száma pedig meredeken emelkedik. A város egyes részein több civil nem tudta elhagyni otthonát a fegyveres összecsapások miatt.

 

Líbiai konfliktus: Eddig 75-en haltak meg a harcokban, több ezren hagyták el otthonukat

 

A tét az olajpénzek feletti ellenőrzés

Hirdetés(x)

 

A konfliktus két szemben álló fele Khalifa Haftár tábornok, aki az ország keleti régióit ellenőrzi hadseregével, és a nemzetközileg leismert tripoli kormányzat Fáiz Szarrádzs miniszterelnökkel az élén, amely az ország nyugati része felett gyakorol (korlátozott) befolyást.

 

Ahogy arra a Stratfor hírszerző-ügynökség elemzése is rámutat, Haftár az elmúl években fokozatosan elfoglalta Kelet-Líbia olajlelőhelyeit, a terminálokat és más infrastruktúrát. Januárban Haftár támadást indított azembercsempésze, szélsőséges iszlamisták által ellenőrzött Fezzan tartomány ellen. A nyugati országok egy része – ha hallgatólagosan is – üdvözölte a lépést. Az offenzíva valódi oka azonban az ország legnagyobb olajelőhelye, az El Sharara megszerzése volt, és amint Haftár kezére került, a dzsihadisták alatt nem működő terminálokból hirtelen újra olaj kezdett csörgedezni a piacra.

 

Haftárnak ennek ellenére van egy komoly problémája. Mivel nemzetközileg nem a keleti országrészben, Tobruk városában székelő kormányzatot, hanem a nyugati, tripoli kormányt ismeri el a nemzetközi közösség, az olajeladásból származó bevételek is Tripoliba érkeznek meg és kerünek elosztásra. Ezért a harcok valódi tétje a Tripoliban székelő Nemzeti Olajtársaság (NOC) és a Líbiai Központi Bank feletti irányítás megszerzése.  Leegyszerűsítve: az egyik eldönti, kik a vevők, a másik kezeli és elosztja a bevételeket. Haftár pedig már jó ideje azzal érvel, hogy Tripoli az olajbevételek elosztásánál olyan szervezeteknek és tartományoknak is fizet, amelyek a szélsőséges iszlamizmus melegágyai, és az ő katonái ellen harcolnak.

 

Polgárháborús helyzet Líbiában: Újabb migrációs nyomás és olajáremelkedés a láthatáron

 

Csempészolaj minden mennyiségben

 

Ráadásul az ország kitermelt olajmennyiségének hamardát, két ötödét ellopják. A The Guardin brit baloldali lap egy tavalyi cikke szerint évente 1 milliárd dolláros veszteséget okoz a líbiai államnak az illegális olajkereskedelem. Tankhajóból tankhajóba pumpálják át a líbiai partok és Málta között a csempészett olajat, gyakran a líbiai és a máltai partiőrség tudtával.

 

Az egész riport ráadásul a 2017-ben meggyilkolt máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia oknyomozó munkáján alapult, amelyet a Daphne Projekt, egy 18 médiaszervezetből álló konzorcium folytatott.

 

A hírek szerint a máltai hatóságok tudtával és tétlenségének köszönhetően a máltai partoktól 19 kilométerre cserél gazdák a csempészett fekete arany, majd a apapírokat meghamisították, mintha Szaúd-Arábiából származna az áru. Egye becslések szerint a Líbiában kitermelt, és az általa importált kőolaj mintegy 30-40 százalékát ellopják, majd feketén értékesítik.

 

Milliós tömeg vár Líbiában, hogy Európába induljon

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket