Pál
  • HUF: 357.60
  • USD: 1.22
  • 0 °C
  • 3 °C
Külügyek

Kedden elkezdődött a harc az EU négy vezető pozíciójáért

Pellegrini szerint ideje, hogy földrajzi egyensúly érvényesüljön a pozíciók osztásánál

Nyitókép forrása: france24.com

 

Az Európai Unió négy vezető pozíciójáról és más, velük kapcsolatos kinevezésekről tárgyaltak kedden este az uniós tagállamok az EU rendkívüli csúcstalálkozóján, munkavacsora keretében. Hivatalosan mindegyik országvezető azt vallja, hogy konkrét nevek nem hangzottak még el, csak a kiválasztási folyamatról szólnak a viták, ám ez lényegében ugyanazt jelenti. Az Európai Bizottság elnökének személye ugyanis nagyban függ attól, hogy a csúcsjelölti rendszert alkalazzák-e a tagállamok, vagy sem.

 

Ahogy azt keddi írásunkban jeleztük, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök két ellentétes álláspontot képvisel. Merkel ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez, amely a német, néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert favorizálná. Merkel több nyilatkozatban is jelezte, hogy Webert támogatja, akinek „eddigi munkája” megfelelő tapasztalatot biztosít az EB vezetésére. A német kancellárasszony ezzel a Weber alkalmatlanságát firtató bírálatokra reagált.

 

Az érem másik oldala Franciaország, amely a britek lehetséges uniós kilépése miatt kétségbeesetten próbálja ellensúlyozni a német túlsúlyt Brüsszelben. Az EP-választáson a liberális ALDE-val szövetséget kötő francia elnök jelezte, hogy szerinte egyetlen csúcsjelölt sem válhat automatikusan az EB elnökévé. A jelölés joga ugyanis a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsé.

 

EU-csúcs: Pellegrini nem ragaszkodna a csúcsjelölti rendszerhez. A franciák most a V4-ben látnak szövetségest

 

Hasonló véleményt fogalmazott meg Peter Pellegrini szlovák kormányfő is, aki a németekkel szembehelyezkedve kijelentette, hogy a csúcsjelölti rendszer „nem szentírás”. A szlovák álláspont azért is érdekes, mert a sajtóban kedden megjelent információk szerint a visegrádi országok a szociáldemokrata Maroš Šefčovičot jelölték volna az EB élére, később azonban ezt Andrej Babiš cseh kormányfő cáfolta.

 

Az MTI szerint ugyanakkor Macron alkut ajánlott a V4-nek (vagy a V4 elnökségét ellátó szlovák kormányfőnek), hogy ha támogatják Michel Barnier jelenlegi uniós Brexit-főmegbízottat az bizottsági elnöki poszt megszerzésében, akkor Šefčovič megkaphatja Federica Mogherini helyét az uniós külügyi főmegbízotti széket – vagyis kvázi külügyminiszter lehetne.

 

Pellegrini a V4-ek nevében azt is kijelentette, hogy továbbra is lehetőségként tekintenek a csúcsjelölti rendszerre, de a Visegrádi Négyek számára prioritás,

 

hogy a jelöléseknél ne csak a gender-elvet, a pozíciók férfiak és nők közötti igazságos elosztását és a pártcsaládok súlyát vegyék alapul, hanem érvényesüljön „földrajzi egyensúly is”

 

ezzel utalva a nyugat-európai dominanciára a pozíciók birtoklásában a kelet-közép-európaiak rovására.

 

Szijjártó: új politikai helyzet van Európában, megbomlott a status quo

 

Pellegrini azt is elmondta, hogy kedden egyezség született arról, hogy egyelőre nem fognak elhangzani nevek a tagállamok részéről.

 

Ez azt jelenti, hogy a következő néhány napban a tagállamok megpróbálnak olyan kompromisszumot találni arra vonatkozóan, kik kapják az Európai Bizottság elnöki, az Európai Tanács elnöki posztját, a külügyi főmegbízotti posztot és az Európai Központi Bank elnöki posztját. Ma már egyre biztosabb, hogy a döntésnél vagy a csúcsjelölti rendszer, vagy a minősített többségi szavazás alapján döntenek. Ez utóbbi esetében az uniós népesség legalább 65 százalékát képviselő minimum 21 tagállam támogató szavazatára van szükség.

 

Ha a módszert illetően dűlőre jutnak, definitív jelölésekre leghamarabb a következő EU-csúcson, június 20-21-én kerülhet sor.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket