Zsófia
  • HUF: 332.01
  • USD: 1.10
  • 10 °C
  • 21 °C
Külügyek

A határon túli magyarság is az egységes magyar nemzet része

Több országban hátrányos helyzetben van a magyarság.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

 

Pontosan 99 éve, 1920. június 4-én írták alá azt a trianoni békediktátumot, amelynek következtében Magyarország területének kétharmadát, népességének pedig több mint a felét elveszítette. A magyarok nélkül meghozott döntés amellett, hogy szinte kifejezhetetlen gazdasági, társadalmi, kulturális károkat okozott, több millió honfitársunkat taszította kisebbségi létbe.

 

Hirdetés(X)

A magyar nemzetiségeket ért jogsértések továbbra is gyakoriak a határon túli területeken. 2010-ben ugyanakkor szemléletváltás következett be a nemzetpolitikában, és azon túl, hogy a kormány határozottan kiáll a magyar kisebbségek mellett, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az erről szóló törvény kimondja, hogy a határon túli magyarság is az egységes magyar nemzet része.

 

Ma, közel 100 évvel a békediktátum aláírása után ez a mai nap már az összetartozásról is szól. Ennek alkalmából tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, „az idő a sebeket gyógyítja, az amputációt ugyanakkor nem.” Hozzátette, „a magyar nemzet élni akar, és sikerült is megmaradnia. Az ország gazdasági, kulturális és katonai ereje látványosan gyarapszik, és ideje, hogy használja a közép-európai népek összefogása érdekében.”

 

Ma is érezzük a trianoni szerződés hatását

 

A magyar kisebbségeket ért jogsértésekből az elmúlt 1–2 évben is találunk példát, így a helyzet továbbra is rendkívül súlyos és aggasztó – jelentette ki Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Elmondta, a trianoni békediktátumnak ma is érezzük a hatását. Nemcsak terület- és népességveszteségről van szó, de nemzeti emlékhelyeink és felépített örökségünk jelentős része is határokon kívülre került.

 

Hangsúlyozta, hatalmas lakosságvesztésről is szó van, összesen 3,4 millió embert érintett Trianon, de kevés szó esik arról, hogy talán a leggyalázatosabb az volt a szerződés aláírásakor, hogy közvetlenül a határ mentén élő 1,5 millió ember is idegen fennhatóság alá került.

 

Több országban hátrányos helyzetben van a magyarság

 

Csóti György a határon túli területeken élő magyarságot két részre bontotta. Elmondása szerint az Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában élő magyarság nincs kritikus helyzetben, az utóbbi két országban például államalkotó tényezők és alanyi jogon jár nekik egy képviselői hely a horvát és a szlovén parlamentben. Hozzátette, ezekben az országokban a magyarokat teljes jogú állampolgároknak tekintik, és csak ritkább esetekben fordulnak elő súrlódások.

 

A másik csoport országai közé Szlovákiát, Romániát, Ukrajnát és Szerbiát sorolta. Elmondta, ezekben az országokban másodrangú állampolgároknak tekintik az ott élő magyarokat. A szlovák és a román alkotmány például kimondja, hogy Szlovákia a szlovákok, Románia pedig a románok állama, minden más nemzet csak másodrendű.

 

Kiemelte, a Kisebbségi Jogvédő Intézet 2012 óta működik, és azt próbálja elérni, hogy a meglévő jogszabályokat tartsák be Magyarország szomszédjai. Céljuk, hogy a külhoni magyar közösségek hatékony jogvédelemben részesüljenek.

 

Emellett azért küzdenek, hogy az a személy, aki a magyar nyelvet használja a határon túli területeken, azt ne érje semmilyen atrocitás. Ennek érdekében támogatják a kisebbségvédelem területén kiemelkedő szerepet játszó személyeket és szervezeteket, kiépítve egy jogsegély-szolgálatot a Kárpát-medencében, valamint megragadva az uniós jog és a nemzetközi jog által kínált lehetőségeket – hívta fel a figyelmet Csóti György.

 

A Rákóczi Szövetség is sokat tesz a magyarság összetartása érdekében. Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a szervezet 1989-es megalakulás óta célként tűzte ki a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatását a hosszú távú megmaradásáért folytatott küzdelmében.

 

A szervezet az anyagi segítségnyújtás mellett fontos szerepet szán a kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának támogatásában, valamint a Kárpát-medencei magyarság összetartozás-tudatának erősítésében.

 

Hangsúlyozta, a szövetség idén 70 különböző programot szervez, amellyel több mint 100 ezer határon túli gyermeket érnek el. A Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja is évről évre egyre népszerűbb, a program keretében idén körülbelül négyezer diák utazhat a Kárpát-medencében.

 

Kossuth Rádió/Hirado.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás