A visegrádi országokban lakók túlnyomó többsége (80 százalék) nem szeretné Manfred Webert vagy Frans Timmermanst az Európai Bizottság elnökének – derül ki a Nézőpont Intézet visegrádi országokban (Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban) készített közvélemény-kutatásából. Átlagosan csupán ötöde áll ki egyikük mellett (20 százalék), viszont több, mint kétszer ennyien vannak azok (42 százalék), akik határozottan valaki mást szeretnének ebben a pozícióban látni a régióban.

 

A visegrádi tagországokban mindkét politikusnak nagy az elutasítottsága, még a konkrét nevük említése mellett is csupán 11 százaléknyian támogatták Manfred Webert és 9 százaléknyian Frans Timmermanst. Ez az arány azért kifejezetten alacsony, mert ha összeadjuk azon pártok eredményét, amelyek valamely csúcsjelöltet támogatásukról biztosították a kampányban, akkor ezek átlagosan 35,2 százalékot tesznek ki. Tehát egyik csúcsjelöltnek sincs hátországa a V4-eken belül, mivel az őket támogató pártok táborának alig több, mint felét tudják csak maguk mögött.

 

 

 hirdetes_300x300  

Magyarországon nem volt tízből átlagosan egy ember sem, aki vagy Timemrmanst (7 százalék), vagy Webert (9 százalék) ültetné elnöki pozícióba. A magyarok fele (48 százalék) valaki mást szeretne bizottsági elnöknek. Lengyelországban hiába kaptak a néppárti és szocialista koalíció pártjai 38,47 százaléknyi szavazatot, a két pártcsalád csúcsjelöltje mindössze 27 százaléknyi ember támogatottságát élvezi. Szlovákiában pedig még a gyengén szereplő SMER-re szavazó 15,72 százaléknak is csupán kevesebb, mint a fele (7 százalék) támogatja a szocialista pártcsalád elnökjelöltjét.

 

A PiS ellenes eljárás miatt a lengyel ellenzékiek körében magának hírnevet szerző Frans Timmermans Lengyelországban a legnépszerűbb (19 százalék). Szlovákiában pedig Manfred Weber (16 százalék), de még ezekben az országokban is legalább kétszer ennyien mást szeretnének bizottsági elnöknek (46 és 37 százalék), mint őket. A V4 kormányfők ezért erős mandátummal mennek Brüsszelbe, s egyikük kezét sem köti választói elvárás a csúcsjelöltek kapcsán.

 

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. május 27. és június 7. között készült a visegrádi országokban. A Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban végzett kutatás egyenként 500-500, összesen 2000 fő megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalma szerint a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatok százalékban értendők, összegük a kerekítés miatt eltérhet a 100-tól.

 

Körkép.sk/sajtóhír

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!