Nyitókép: twitter

 

Fellázadtak az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó uniós állam- és kormányfők a kompromisszumos megoldástervezet ellen, amelynek értelmében a tagállamok Frans Timmermans szociáldemokrata listavezetőt jelölték volna az Európai Bizottság élére a vasárnapi brüsszeli EU-csúcson – jelentette a Politico.

 

A hírportál értesülései szerint a kompromisszumnak szánt javaslat ezzel elbukni látszik, és így folytatódik a megoldás keresése. Bennfentesek arról számoltak be, hogy ismét felmerült például a francia néppárti Michel Barnier és a dán liberális Margrethe Vestager neve.

 

„A javasolt egyezség halott” – fogalmazott egy névtelenséget kérő illetékes.

 hirdetes_810x300  

 

A Financial Times brit lap azt írta, hogy a francia-német-spanyol-holland megállapodást egyedül Angela Merkel kancellár támogatta aktívan az EPP-s vezetők közül.

 

Felemelte a szavát a tervezet ellen többek között Andrej Plenkovic horvát, Bojko Boriszov bolgár, Leo Varadkar ír, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

 

Boriszov például a cikk szerint kijelentette: „Merkel a német Kereszténydemokrata Unió elnöke, nem az Európai Néppárté”.

 

„Az EPP nem egyezett bele az oszakai G20-csúcson letárgyalt csomagba. A néppárti kormányfők túlnyomó többsége nem gondolja, hogy ilyen könnyedén, harc nélkül fel kellene adnunk az Európai Bizottság elnöki tisztségét”

 

– mondta Varadkar.

 

A V4 egyöntetűen ellenzi, hogy Timmermans legyen az Európai Bizottság új elnöke (Frissítve)

 

Kijelentette ugyanakkor, hogy szerinte az elemzők nagy része által már leírt Manfred Weber néppárti csúcsjelölt neve még mindig az „asztalon van”.

 

Plenkovic rámutatott, hogy az EPP nyerte meg a választásokat, így ennek megfelelően a konzervatív pártcsaládnak kell adnia Jean-Claude Juncker utódját. Elmondta, nem biztos abban, hogy most tető alá tudják hozni a megállapodást, és hozzátette, a néppárt nem fog senkit jelölni vasárnap este.

 

A csúcstalálkozó több mint három órával a tervezett után kezdődött csak meg hivatalosan, addig szűk körű, két- és többoldalú egyeztetések zajlottak.
A kiszivárogtatások megelőzése érdekében az ülésteremben blokkolják a mobiltelefonok térerejét, akárcsak az előző heti EU-csúcson.

 

Névtelenséget kérő diplomaták azt mondták, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jóval kevésbé derűlátó, mint korábban, nem hiszi, hogy sikerül megegyezésre jutni az Európai Parlament keddi alakuló üléséig. Egyesek már egy újabb rendkívül csúcstalálkozó lehetőségét emlegetik július közepére.

 

Tusk szóvivője: felfüggesztették az EU-csúcsot

 

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vasárnap késő este aztán felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. Erről az Európai Tanács elnökének szóvivője tájékoztatott éjszakai Twitter-üzenetében.

 

 

Preben Aamann közölte, hogy a kétoldalú megbeszélések befejezését követően az EU-csúcs folytatódik. A szóvivő a tagállami vezetőkkel tervezett bilaterális tárgyalások számát illetően nem adott tájékoztatást. Egy másik diplomata azt mondta, hogy „hosszabb szünetre” számít a plenáris tanácskozáson.

 

Tajani: az EP július 3-án mindenképpen megválasztja elnökét

 

Antonio Tajani, az EP elnöke még a rendkívüli EU-csúcs megkezdését követően úgy nyilatkozott, hogy az EP kedden kezdődő háromnapos alakuló ülése során megválasztja saját elnökét, „akár lesz javaslata a posztra az Európai Tanácsnak, akár nem”.

 

Aláhúzta: „kizárt, hogy az európai uniós tagországok vezetőinek elhúzódó, kemény vitája miatt” az uniós parlament elhalassza elnökének megválasztását. Az EP-elnök megválasztása teljesen független a tanács és a tagállami vezetők akaratától – szögezte le.

 

Az EP elnöke megerősítette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Tanácsnak kell javaslatot tennie az európai parlamenti választás eredménye alapján. Kijelentette: meg kell védeni a csúcsjelölti rendszert, vagyis amelyik pártcsalád megnyerte a választásokat, annak a jelöltjének kell betöltenie az Európai Bizottság elnöki posztját. Mivel az Európai Néppárt nyerte a választásokat, a bizottság elnöke a néppártiak képviselője kell, hogy legyen, noha az uniós szerződések alapján ez nem kötelező érvényű – mondta Tajani.

 

EU: Vasárnap eldőlhet a csúcsvezetői posztok sorsa. Pellegrini versenyben van az Európai Tanács elnökségéért?

 

Kedden kezdődő, háromnapos alakuló ülésével kezdi meg munkáját az új összetételű Európai Parlament. Az újonnan megválasztott képviselők a strasbourgi plenáris ülésen választják meg a parlament elnökét, 14 alelnökét és az öt quaestort (utóbbiak felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért). A parlament szavazni fog az állandó bizottságok és albizottságok taglétszámáról, valamint összetételéről is. A következő hetekben a bizottságok megtartják első ülésüket, amelyen megválasztják elnökeiket és alelnökeiket.

 

Ezt követően, várhatóan még júliusban – az uniós tagországokat képviselő Tanács javaslatára – az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a képviselők többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz 353 voks szükséges. Augusztus-szeptember folyamán a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket. Előreláthatólag október-november körül szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!