Külügyek

Von der Leyen baloldali-liberális programpontokkal próbál kellő támogatást gyűjteni

Holnap lesz a sorsdöntő szavazás, komoly engedményekre kényszerül az EB potenciális elnöke

Nyitókép forrása: euractiv.com

 

Ursula von der Leyen, akit nehéz szülés után az Európai Tanács az Európai Bizottság élére jelölt, olyan programot fogalmazott meg a nyilvánosság felé, amely több szocialista, baloldali elemet is tartalmaz. Az egyébként kereszténydemokrata von der Leyennek ugyanis szüksége van az Európai Parlament többségének támogató szavazatára is a holnapi voksoláson, ha valóban az EB elnöke akar lenni.

 

Az egyik ilyen programpontja az európai uniós minimálbér bevezetése, amelyről az EB-elnöki posztról álmodó Frans Timmermans is sokat beszélt. Az elképzelés szerint az egész Európai Unióban a medián fizetés 60 százalékában határoznák meg a legkisebb alapfizetést. Hogy ezt az adott ország medián fizetéséhez, vagy az egész EU átlagához viszonyítják-e, nem tudni.

 

A legalacsonyabb minimálbér Bulgáriában van (286 euró), a legmagasabb 2071 euró. (Lásd alább az Eurostat térképét).

 

 

A másik, szintén elsősorban baloldali javaslat, de egyúttal főleg a déli tagállamokat örvendezteti meg, az a „laza fiskális politika” bevezetése lenne. Ezt a fiskális politika „teljes flexibilitásaként” is szokás nevezni. Az olyan déli tagállamok örülnének neki, mint Görögország és Olaszország, akiknek gazdasága ki van éhezve az euró leértékelésére és a költségvetési szabályok lazítására.

 

Például az olaszoknak kormányzati költekezés növelésével lenne lehetőségük felpörgetni a kétszámjegyű munkanélküliséggel sújtott gazdaságot. Emmanuel Macron pedig sosem vallaná be, de a költségvetési szigor lazítása Franciaországnak is előnyére válna, miközben a németek és az északi államok bevételektől esnének el.

 

Von der Leyen a Zöldeknek is szeretne a kedvére tenni, ezért úgy tűnik elfogadja azt a javaslatot, miszerint 2030-ra 55 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátás nagyságát az EU-ban, például „szénadó” fizettetésével az uniós csatlakozással. És bár aligha reális egy 55 százalékos csökkenés elérése a CO2 kibocsátás terén, a Zöldek hatalmas politikai tőkét tudnának faragni abból, ha von der Leyen már most rábólintana a javaslatukra.

 

Migráció – új felfogás a migránsok elosztásában?

 

Már nem csak látszatdöntés, hanem komoly következményekkel járó lépés lenne az uniós külpolitika megváltoztatása a balliberális szájíze szerint. Von der Leyen a jelek szerint hajlik rá, hogy korábbi javaslatoknak megfelelően elvegye a tagállamoktól a vétójogot, és a kérdések többségében a minősített többségi szavazás is elegendő legyen az Európai Tanácsban.

 

Ennek hátulütőit a migránskvóták bevezetésekor, 2015-ben már megtapasztaltuk. Az egyetlen pozitívum, hogy von der Leyen igyekszik nem visszaélni a kelet-európaiak bizalmával, és a migránsok elosztása kapcsán új hozzáállást helyezett kilátásba – jelentsen ez bármit.

 

Persze, most még a szavazás előtt vagyunk. Ha az EP rábólintott von der Leyen megválasztására, az új EB-elnököt már nem kötik korábbi ígéretei, legyen szó a zöldekről, a szocialistákról vagy akár a kelet-európai tagállamokról.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás