Emese, Sarolta
  • HUF: 402.59
  • USD: 1.04
  • 20 °C
  • 30 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Összeomlott az INF-szerződés, visszatérhet a hidegháborús nukleáris versengés. Kinek a hibája?

Valójában senki sem akarta útját állni, így újraindulhat a nukleáris fegyverkezés

Nyitókép forrása: taskandpurpose.com

 

Kudarcba fulladtak az amerikai-orosz tárgyalások az úgynevezett INF-szerződés (Közép- és Rövidebb Rakéták Megszüntetéséről Szóló Szerződés) megmentésével kapcsolatban, amivel augusztus elején harminckét év után elvesztjük a nukleáris fegyverkezés meggátolásának egyik legfontosabb pillérét. Ki tehet róla?

 

Az USA, majd később Oroszország idén februárban jelentette be, hogy felfüggesztik részvételüket az 1987-ben, a két szuperhatalom között köttetett szerződésben. Mindkét fél a másikat tartja felelősnek a kudarcért, ám elemzésekből kitűnik, hogy Washingtonnak és Moszkvának egyaránt érdekében állt „nem megmenteni” a világ egyik legfontosabb fegyverkezést gátló egyezményét.

 

Szakértő: főként Kelet-Európát érintheti rosszul a INF-szerződés felbomlása

 

Az INF volt a nukleáris béke egyik sarokköve

 

Az INF szerződés a szárazföldről indított, 500-5500 km-es hatótávú nukleáris rakéták korlátozásáról szól. És bár a nagyhatalmaknak ezeken kívül is van bőven olyan robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétája, amely súlyos atomcsapásra képes, a rövid és közepes hatótávú rakétáknak fél óra helyett tíz perc sem kell a célba érésre. Emiatt komoly biztonsági kockázatokat jelentettek.

 

Az INF szerződést épp emiatt tartották a stabilitás és az egyensúly egyik legfontosabb elemének. Ez azonban megváltozott. Az USA és Oroszország kihátráltak az egyezményből, miközben Európa ostoba közönnyel figyelte, ahogy kifutnak az időből a helyzet megoldása során. Pedig ezek a rakéták elsősorban a nyugat-európai fővárosokat fenyegetik.

 

Német lap: Oroszországnak több középhatótávú nukleáris rakétája van, mint eddig gondolták

 

Nem Trump idején kezdődött

 

A közhiedelemmel ellentétben az INF-szerződés problematikája nem tavaly kezdődött, hanem még 2014-ben. Oroszország még a 2000-es években elkezdte tesztelni a Novator 9M729 nevű, teljesen új fejlesztésű robbanófejes robotrepülőgépet (a NATO-ban SSC-8-nak nevezik). Moszkva állította, hogy a rakéta csak 480 km-es hatótávra képes, de a legtöbb – nem csak nyugati – szakértő szerint nem kétséges, hogy az oroszok megsértették vele az INF szerződést.

 

Az Obama-adminisztráció alatt, először 2014-ben jelent meg kongresszusi jelentésben, hogy Oroszország megszegi az INF-be foglalt szabályokat. A dolog érdekessége, hogy az amerikaiak már jóval korábban tisztában voltak a fenyegetéssel, ám úgy vádolták meg az oroszokat, hogy a bizonyítékokat nem mutatták be európai szövetségeseiknek, akik az iraki háború elindításának ürügyéül szolgáló „tömegpusztító fegyverek” példájából kiindulva nem vették komolyan az amerikai állításokat.

 

Ezt kihasználva az oroszok azzal is vádolták az amerikaiakat, hogy valójában ők szegték meg a szerződést az Aegis rakétavédelmi rendszereket európai telepítésével, amelyek – a Magyar Atlanti Tanács elemzése szerint – némi átalakítással valóban beleeshetnek az INF hatályába, jelen állapotukban azonban nem.

 

Obama elnöksége alatt az USA lágy diplomáciával akarta megmenteni az egyre erodálódó INF-szerződést, ám módszere megbukott. Aztán jött a Trump adminisztráció, amely teljesen más retorika és stílus mentén tárgyalt Moszkvával.

 

Lavrov szerint a rakétaszerződés felbontása nem okoz újabb hidegháborút

 

Ügyesen taktikázó oroszok

 

Moszkva ez idő alatt több diplomáciai sikert is elért. Mikor már nyilvánvaló volt, hogy az USA nem fogja megmenteni saját kárára a szerződést, pusztán a látszat kedvéért tárgyalásokat és konferenciákat kezdeményezett, mintha ő valóban tenni akarna az INF megmaradásáért. Ezzel sikerült elérnie, hogy az USA európai szövetségesei nem csak hogy nem vettek tudomást az orosz szabálysértésről, de még az USA-t vádolták meg konfliktus-kereséssel. Pedig ekkor az oroszok terhére szóló bizonyítékok már nyilvánosságra kerültek.

 

Senkinek sem volt érdeke fenntartani a korlátozást

 

A valóság az, hogy az INF-szerződésre Moszkva nagyon régóta panaszkodott, elsősorban azért, mert a két résztvevő országon túl más országokra nem vonatkozik. Márpedig Kína, Pakisztán, India, Szaúd-Arábia mind rendelkeznek ilyen fegyverekkel, amelyek potenciális veszélyt jelentenek Moszkva számára.

 

Az USA szempontjából sem volt már előnyös az INF-szerződés fenntartása, mert a bőszen fegyverkező Kínával szembeni egyensúly érdekében szüksége lehet ilyen nukleáris fegyverek újbóli fejlesztésére, tesztelésére és telepítésére a Távol-Keleten. Márpedig az INF-fel erre nem kerülhetett sor.

 

Hosszú távon azonban az oroszok vesztesen kerülhetnek ki az új helyzetből. A fegyverkezési versenyt aligha tudják tartani az USA-val. Az USA helyzetét is gyengítheti, mert Európa az INF-felbomlására hivatkozva USA-tól független, saját katonai stratégia kialakításába kezdhet, már amennyiben a minden irányba széthúzó tagállamok képesek lesznek ilyesmit tető alá hozni. Ez utóbbi persze jelenleg nem prioritás probléma Washington számára – Kína jóval nagyobb fenyegetést jelent, mint a végtelen politikai vitákat folytató európai szövetségesek.

 

Szakértő: Készüljünk egy újabb, atomegyezmények nélküli hidegháborúra

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket