Gulyás: A rendszerváltozás az elmúlt két évszázad egyik legpozitívabb eseménye

Nyitókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke a 30 éve történt – rendszerváltás 1989/90 című előadáson a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) második napján az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 25-én. FORRÁS: MTI/VERES NÁNDOR

A rendszerváltozás – minden hibájával és hiányosságával – az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egy a témában rendezett fórumán.

Gulyás Gergely A 30 éve történt – rendszerváltás 1989-90 elnevezésű pódiumbeszélgetésen – amelyen részt vett Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő is – felidézte: 1989-ben a közép-kelet-európai régió valamennyi országa szabaddá vált, s Magyarországon a közjogi rendszerváltás kompromisszumok nélkül 10 hónap alatt lezajlott.

   

A magyar helyzet pozitívuma paradox módon az volt, hogy a „mi kommunistáink”  voltak a legelvtelenebbek; olyan karrieristák, akik azért váltak kommunistává, mert így lehetett a hatalom közelébe kerülni, így viszont örömmel lettek lelkes demokraták a rendszerváltoztatáskor – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely szerint a magyar rendszerváltozás komoly, erkölcsi értelemben vett adóssága, hogy sem lusztráció nem volt, sem olyan mélységű igazságtétel, ami indokolt lett volna, és számtalan országban megvalósult. Van, amit 30 év után már szinte lehetetlen jóvátenni, s ennek a következménye volt az is, hogy a kommunizmus bűneiről olyan párbeszéd, mint Lengyelországban, nem indult meg. Elitdiskurzusnak maradt meg ez a kérdés Magyarországon – összegzett a miniszter.

Kijelentette: büszkének kell lenni arra, ami 1989–90-ben történt, minden hiba vagy hiányosság ellenére. Hosszú idő után visszanyerte szuverenitását az ország, maga dönthet szövetségi, katonai rendszeréről, sorsáról egyéni és közösségi értelemben egyaránt – mondta.

Schiffer András kiemelte: az 1989. június 16-i Orbán-beszédből az volt a legfontosabb mondat, hogy kikérte magának azt, hogy a kommunista vezetők az 1956-os mártírok koporsóját szerencsehozó talizmánként tapogatják, így próbálva belépőjegyet szerezni az „új világba”. Itt mutatkozott meg az az erkölcstelenség, ami azt a rendszert jellemezte – értékelt.

Pozitívumként említette, hogy a rendszerváltást nem követte újabb diktatúra vagy katonai megszállás, de Magyarország teljesítménye szerénynek nevezhető a térségben, és az induló előnyeit nem tudta kihasználni.

MTI