Egy eltitkolt orosz atomreaktor-balesetből származhatott az Európát ellepő radioaktív felhő

Nyitókép forrása: orangesmile.com

Egy szakértői csoport szerint a 2017 szeptemberében Európa felett megjelent radioaktív felhő csak az Urál-hegységben található Cseljabinszkhoz közeli majaki atomerőműben bekövetkező nukleáris balesetből származhatott. A balesetre valamikor 2017. szeptember 26 délutánja és 27. este között kerülhetett sor.

Oroszország azt már korábban is elismerte, hogy az említett időben az Urál-hegységben megjelent egy radioaktív felhő, de Moszkva sosem ismerte el felelősségét annak létrejöttében, ahogy azt sem erősítette meg, hogy baleset történt volna valamelyik erőművében.

A Leibniz-i Egyetem atomkémikusa, Georg Steinhauser vezetésével látott napvilágot az az új tanulmány, amely 1300 atmoszferikus vizsgálattal megállapította, hogy a feltételezett baleset időpontjában 250-400 terabequerelnyi radioaktív ruténium-106-os szabadult fel a levegőben.

   

A 374 napos felezési idővel rendelkező ruténium-106 izotóp melléktermékként keletkezik az urán-235-ös izotóp (az atomerőművek hagyományos fűtőeleme) bomlásakor.

„Bár a sugárzó, radioaktív felhő kellőképp felhígult ahhoz, hogy ne ölje meg az útjába kerülő embereket, a sugárzás nagysága a fukusiami atomkatasztrófakor kiszabadult radioaktivitás 30-100-szorosa volt”

olvasható a tanulmányban.

A 2017-es radioaktív felhőt Közép- és Kelet-Európában, Ázsiában, az Arab-félszigeten de a Karib-térségben is észlelték.

A kutatók szerint a térségben sehol máshol nincs olyan technológiával dolgozó erőmű, ahol ennyi Ruténium 106-os keletkezhet, ezért az eredmények egyértelműen dél-uráli reaktorra utalnak. Hogy ennyi Ru106 kerüljön a légkörbe, akkor kellett valamilyen balesetnek bekövetkeznie, mikor a mellékterméket a többi hasadóanyaggal együtt épp távolították el a reaktorból.

A majaki erőműben nem ez volt az első baleset. Ebben a létesítményben következett be 1957-ben a világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófája, a cseljabinszki baleset, amely során 200 ezer négyzetkilomérnyi területen 270 ezer embert érintett közvetlen a sugárzás. Egy folyékony hasadékanyag-hulladékot tartalmazó tartály felrobbanás hatalmas területen szórt szét 70-80 tonnányi, erősen sugárzó elemet, majd radioaktív felhőt hozott létre, amely több száz kilométert tett meg, mielőtt feloszlott. Az esetet a Szovjetuniónak sikerült eltitkolnia.

Körkép.sk