Nyitókép forrása: twitter/Pat Mangune TV5
Feltűnően megnőtt az amerikai katonai jelenlét a Dél-kínai-tengeren az elmúlt hetekben, szerdán pedig megérkezett a manilai kikötőbe a USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó is, 5000 fős legénységgel és 70 harcirepülővel a fedélzetén. A hivatalos indoklás amerikai részről a „szabad hajózás biztosítása az indiai-csendes óceáni térségben”. A manilai amerikai nagykövet szerint a katonai jelenlét az USA és a Fülöp-szigetek közti partnerség megerősítését szolgálja.
Az Egyesült Államok szerepvállalása a távol-keleten jelentősen megnőtt. Miközben az Atlanti-óceán két partja közti kereskedelem szűkül, az amerikai-európai kapcsolatok pedig egyre viharosabbak, Washington figyelme egyre inkább Kínára és a Dél-kínai-tengerre összpontosul, melyen a világ kereskedelmi volumenének harmada halad keresztül.
Nem titok, hogy Kína ellenőrzése a legfontosabb kereskedelmi útvonalak felett nem csak megnőtt, de már – amerikai szempontból mindenképpen – veszélyes méreteket öltött. A kínai dominancia a térségbeli országoknak nagyon tetszik, így többen közülük tárt karokkal fogadják az USA-t, abban reménykedve, hogy az ellenpólus majd új egyensúlyt és ezzel stabilitást teremt a régióban.
Kína az elmúlt években rengeteg korallzátonyt és szigetet foglalt el, amelyek mindegyikére haditengerészeti bázist épített. A korallzátonyokon létrehozott mesterséges szigetek „szigetként” való elismertetéséért pedig minden követ megmozgat. Ha ugyanis sikerrel jár, akkor nem csak bányászati és halászati jogokat nyer, hanem saját felségvizei részévé válnak a megkerülhetetlen kereskedelmi útvonalak bizonyos szakaszai. Ez hatalmas fegyvert jelent a globális hatalmi ambíciókkal rendelkező Peking szemében. A szigetekre Kína „történelmi örökség” címén támaszt igényt.
A Trump-adminisztráció növelte az amerikai katonai jelenlétet Tajvannál is. A szigetország ugyanis Peking szemében Kína oszthatatlan része, ahol disszidens kormány uralkodik amerikai segítséggel. Márpedig a sziget katonai stratégiai szempontból Kína egyik legsebezhetőbb pontja, nem véletlen, hogy a katonai „fehérkönyv” új kiadásában Peking lehetőségként kezeli a sziget katonai megszállását is.
Közben az amerikai törvényhozás 2 milliárd dolláros fegyverszállítmányt hagyott jóvá Tajvan számára, ami Peking szempontjából megint csak provokációnak számít, válaszul még agresszívebben foglal el „szigeteket” és vitatott fennhatóságú területeket a Dél-kínai-tengeren, komoly aggodalmat keltve Japánban és Dél-Koreában.
A lappangó konfliktus megoldását sokan abban látják, hogy Kína egyezségre jut a tengeri területek ellenőrzése kapcsán az Dél-ázsiai Nemzetek Szövetségével. Kérdés, hogy akar-e, Peking ugyanis rohamléptékben fegyverkezik, egyre nagyobb kihívást támasztva Washingtonnak, és egyre inkább kétségbe vonva az amerikai dominanciát a távol-keleten.
Japán saját haderőt akar, törölné az alkotmányból az erről való lemondást
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.