Durvul a helyzet a kereskedelmi háborúban: Kína és az USA újabb büntetővámokat vezet be

Nyitókép forrása: washingtonpost.com

Nem sokkal azután, hogy Kína bejelentette, hogy amerikai importáruk 75 milliárd csomagjára vet ki 5-10 százalékos vámokat a kereskedelmi háború jegyében, Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy erre válaszul az Amerikába irányuló kínai áruk 250 milliárd dolláros csomagjának eddigi 25 százalékos importvámját 30 százalékra emelik október 1-jével.

És ez nem minden. Az egy hét múlva hatályba lépő, 300 milliárd dolláros kínai árucsomagra kivetett 10 százalékos vámot Washington 15 százalékra emeli.

A mostani bejelentések a kereskedelmi háború rövid szünete után az eszkalációt jelzik. Augusztusban Trump borzolta fel a kedélyeket, mikor váratlanul bejelentette, hogy szeptembertől jön a tíz százalékos importvám – bár egyes termékekre csak decemberben rótták volna ki a vámot, hogy az intézkedés nem éreztesse hatását karácsonykor.

   

Kína válaszul bejelentette a 75 milliárdos amerikai árucsomagra kivetett vámok bevezetését, mire Trump megfejelte az amerikai büntetővámokat néhány százalékponttal. A nyilvánvaló mennyiségbeli különbségekből is láthatjuk, hogy a kölcsön vámkivetési gyakorlat kisebbik vesztese az Egyesült Államok.

Az USA GDP-jének csak 0,5 százalékát teszi ki a Kínával folytatott kereskedelem, miközben a kínai GDP 4 százalékát adják az USA-ba eladott termékek. Középtávon egyértelműen Washington van lépéselőnyben.

Mozgolódó Dél-kínai-tenger

A kereskedelmi háború gazdasági vonzatain túl azonban azt is látni kell, hogy a vámokat sem lehet nagyon tovább növelni. Mivel az USA-ba kevesebb árut ad el Kína, mint fordítva, Pekingnek nincs mire kivetnie újabb vámokat, így a vámháborút egy ponton túl már nem használhatja eszközként. Vagyis, más megoldásokat fog keresni a visszavágásra.

Kína ellenőrzi a Dél-kínai-tenger nagy részét. Ezen az aprószigetekkel teletűzdelt tengeren halad át a világ kereskedelmi volumenének több mint negyede. Kína ezeken a vizeken az általa megszerzett zátonyokra is katonai támaszpontot létesített, a Geopolitical Futures jelentése szerint pedig az elmúl napokban kínai fúróhajók jelentek meg, amelyek rendszeres tesztfúrásokba kezdtek Vietnam és Malajzia partjai közelében.

A lépés a szakértők szerint nem erőszakos gazdasági térfoglalás, hanem provokáció, hogy Vietnam és Malajzia –mindkettő az USA viszonylagos stratégiai partnere – tárgyalásokba kényszerüljön a tengerfenék alatti szénhidrogének kibányászását illetően. Ezzel ugyanis elismerni kényszerülnének Kína „történelmi jogát” az érintett területekre.

Körkép.sk