Nyitókép forrása: twitter/Donald Trump
Hivatalosan igyekeztek a legelfogadhatóbb közös nevezőkben megállapodni a világ hét legnagyobb gazdasági hatalmát tömörítő G7 csúcstalálkozóján, amelynek idei házigazdája a délnyugat-franciaországi Biarritz. A mostani találkozó egyik különlegessége, hogy Angela Merkel német kancellár kínosan háttérbe szorult, még csak meg sem próbálta elvinni Emmanuel Macron francia elnök elől a showt. A mostani G7 csúcstalálkozó főszereplői így az USA, Nagy-Britannia és Franciaország voltak.
Nem véletlenül. Maguk a legfontosabb kérdések is hozzájuk kötődtek. Ilyen volt például az amerikai óriásvállalatokra kirótt francia digitális adó, amely miatt Donald Trump amerikai elnök korábban burkoltan „lehülyézte” Macront. Az intézkedés olyan cégeket érint mint a Google, az Amazon vagy az Airbnb.
Trump ellenlépésként büntetővámokat helyezett kilátásba a francia borokra. A mostani csúcs eredményképpen felvetették egy nemzetközi adónem kidolgozását – ami érdemleges elmozdulást ugyan még nem jelent a konfliktusban, de legalább tárgyalnak a lehetőségekről.
Iráni atomalku
Vasárnap délután nagy sajtófigyelem kíséretében landolt egy iráni gép Biarritzba, amelyről Mohamed Dszavád Zaríf iráni külügyminiszter szállt le, hogy az iráni nukleáris válságról tárgyaljon Jean-Yves Le Drain francia külügyminiszterrel. Az amerikai delegációval nem találkozott, és a korábban megszellőztetett hírekkel ellentétben Macron és Franciaország sem kapott mandátumot a G7-től a közvetítő szerepre az USA és Irán között.
A G7 európai tagjai láthatóan megpróbáltak „kedvére tenni” Donald Trumpnak, nyilatkozatban erősítették meg, hogy a legfontosabb célkitűzés, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre és hogy ne nőjön a feszültség a Közel-Keleten valamint a Perzsa-öbölben.
Az amerikai iráni feszültség mellett létezik ugyanis brit-iráni feszültség is, amellyel az elmúlt hetekben sokat foglalkozott a sajtó. Miután a brit különleges egység katonái a nyár elején elfoglaltak Gribraltárnál egy iráni tankert (amely állítólag kőolajat csempészett Szíriába), Teherán figyelme London felé fordult. Némi fenyegetőzés után pedig brit érdekeltségbe tartozó tankereket „foglalt le”. Azóta amerikai-brit kezdeményezésre a Perzsa-öbölbeli szabad hajózás szavatolására katonai program indult, amely gyakorlatilag a kereskedelmi hajók katonai kíséretét jelenti.
Fontos megjegyezni, hogy Franciaország és Németország mérsékelt hangnemben nyilatkozik az iráni vezetésről. Az olcsó iráni olaj, amelyet a 2015-ben tető alá hozott, majd Amerika által 2018-ban elsüllyesztett iráni atomalku tett elérhetővé az uniós hatalmaknak, elsősorban ezeknek az országoknak hozott gazdasági előnyöket.
Irán ma megszegte az atomalku ráeső részét, Izrael szankciókat követel az EU-tól
Kereskedelmi háború
Donald Trump szerint a G7-en belül nem okoz feszültséget az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Emmanuel Macron ellenben úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági konfliktus mindenkinek árt, Donald Tusk, az Európai Tanács lassan leköszönő elnöke szerint pedig Trump vámháborúja „kockázatos minden ország számára”.
Tény, hogy a legutóbbi vámintézkedések hírére némileg zuhanni kezdtek a részvényindexek. Ám ahogy arra korábbi cikkünkben rámutattunk, középtávon Kína és Németország farag rá a kereskedelmi háborúra. Kína azért, mert bruttó hazai össztermékének 4 százaléka az USA-val való kereskedelemből származik, Németország pedig azért, mert az Amerikába költöztetett német üzemekből kigördülő autók kivitele Kínába jelentősen csökkent. További részletek alábbi cikkünkben:
Sokatmondó részletek
Donald Trump a csúcs előtt jelezte Boris Johnson brit kormányfőnek, hogy Brexit esetén azonnal hajlandó szabadkereskedelmi egyezményt kötni Nagy-Britanniával. Az ajánlat azért is érdekes, mert épp Donald Trump vitte zátonyra az Atlanti-óceán két partja közti szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalásokat (TTIP).
Az is érdekesség, hogy Trumpnak nem sikerült Oroszországot visszalobbiznia a G7-be, ahonnan 2014-ben, a Krím annektálása miatt zárták ki Vlagyimir Putyint. Jelentések szerint egyébként nem csak az USA, hanem Japán is hajlott volna Oroszország visszafogására. Tévedés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy Németország nem szeretné legnagyobb energiaipari beszállítóját viszont látni a csoportban. De míg Berlinnek kétszer is meg kell gondolnia, milyen üzenetet közvetítene Ukrajnának a döntéssel, addig Washingtonnak emiatt nem kell aggódnia – az ukrán hadsereg teljesen az amerikaiak támogatásától függ, így aligha jönne dorgálás Kijevből.
Mindazonáltal, Franciaországnak és Németországban jobban megfelel egy Oroszország nélküli G7-es csúcs, mint az eredeti G8-as. Joggal gondolhatják, hogy ha megszűnne a diplomáciai szakadék az USA és Oroszország között, a németek és a franciák súlya igencsak lecsökkenne a tárgyalásokon.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.