Nyitókép forrása: bloomberg.com

 

A világ egyik legnagyobb olajipari vállalata, az Saudi Aramco elleni dróntámadás tökéletesen megmutatta, hogy milyen sérülékeny az olajpiac az ilyen eseményekkel szemben. A dróntámadás, amely az Aramco legfontosabb létesítményeiben okozott kárt, a napi olajkibocsátást 5,7 millió hordóval csökkentette le – ez pedig a szaúdi olajkibocsátás felét jelenti.

 

Az Irán elleni szankciók újbóli bevezetése, az USA-iráni verbális háború, a tankerek el- és lefoglalása, a kőolaj legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalaként számon tartott Hormuzi-szoros incidensei után a mostani dróntámadás teljesen új perspektívát jelent.

 

A Hormuzi-szoros és Irán feszültségkeltése ugyanis sosem lépett át egy stratégiailag jól behatárolható vonalat. A Hormuzi-szoros lezárása például nem az amerikai vagy a brit olajcégeknek okozott volna komoly veszteségeket, hanem Délkelet-Ázsiának, különösen Kínának, aki pedig sok tekintetben Irán szövetségesének számít.

 hirdetes_810x300  

 

A mostani dróntámadás azonban nyílt katonai akció volt egy ország kulcsfontosságú stratégiai infrastruktúrájára. Hogy meddig tart a támadásban megsérült telephelyek helyreállítása, még erősen kérdéses, és ez a bizonytalanság hatással van az olajárra.

 

 

Gyakorlatilag nincs jó megoldás: ha nem tudják az illetékesek megmondani, meddig esik ki Szaúd-Arábia olajtermelésének több mint fele a globális ellátásból, akkor a piac a lehető legrosszabb forgatókönyvet árazza be. A Deutsche Welle közlése szerint a szakértők már most az olajár meredek emelkedésére számítanak.

 

A CNBC amerikai hírtelevízió szerint a szakértők 5-10 dolláros azonnali olajáremelkedéssel számolnak, ami nagyjából 65-70 dolláros hordónkénti árat jelent.

 

A dolog hátterében ismét Irán áll. A támadást ugyanis az Irán által támogatott, jemeni kormányzat ellen háborút viselő húszi lázadók hajtották végre, akiknek sem erőforrásaik sem lehetőségük nem lehetett külső segítség nélkül egy ilyen csapás lebonyolítására.

 

Ha a szaúdi kitermelés jelentős része hetekre kiesik – mint ahogy most néz ki a dolog – akkor az ázsiai, olajra szomjazó finomítóknak már megéri majd dacolni az amerikai szankciókkal és Iránból pótolni a kieső olajmennyiséget. Az elképzelés nem annyira elrugaszkodott, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az a két telephely, amelyet támadás ért, nem Jemen, sokkal inkább a Perzsa-öböl partjához van közel.

 

Kérdés, a világ hány országában jelentkezik majd olajhiány. A Nemzetközi Energietikai ügynökség (EIA) jelentése szerint egyelőre sehol nem alakult ki akut olajhiány, és a tartalékok kitartanak.

 

Annyi biztos, hogy Szaúd-Arábiának arányos választ kell adnia, és valószínűleg nem áll meg a húszi lázadóknál, akik ellen a jemeni kormányerők oldalán harcol. Ebből egyenesen következik, hogy a Közel-Keleten tovább nő a feszültség, elsősorban a két szembenálló középhatalom, Irán és Szaúd-Arábia között.

 

Bloomberg.com, Reuters.com, Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!