Nyitókép forrása: kárpátaljalap.net

 

Kedden Kijev és Moszkva megállapodásra jutott az úgynevezett Steinmeier-formuláról, vagyis Oroszország, Ukrajna és az EBESZ bizottsága közös munkacsoportot hoz létre az ukrán szakadár területek (Donyeck és Luhanszk) különleges státuszának bevezetéséről. A döntés tartalmazza a fronton lévő csapatok szétválasztását is. Szakértők szerint lehetőség nyílik a diplomácia túlsúlyba kerülésére a közel hat éve tartó ukrán konfliktusban.

 

A német államfő nevét viselő formula lényege, hogy a Donyec-medencében az ukrán törvényeknek megfelelően választásokat írnak ki és bonyolítanak le, amelyek legitimitását az EBESZ fogja felügyelni. A választások igazolt eredményének kihirdetése után pedig egyelőre átmeneti jelleggel a Donyec-medence különleges státust kap.

 

A mostani megállapodás létrejötte volt a feltétele orosz részről a Normandiai Négyek (Ukrajna, Oroszország, Németország, Franciaország) találkozója újbóli megszervezésének. A döntés lényegében elmozdulást jelent az egyelőre nem teljesített minszki megállapodás érvényesülésében. Azt nem lehet tudni, hogy mekkora esély van a konfliktus rendezésére, de az biztos, hogy a lehetőség adott, azonban sok akadályt kell még feloldani.

 hirdetes_810x300  

 

Zelenszkij: fenn kell tartani az Oroszországgal szembeni szankciókat egészen a béke helyreállításáig

 

A teljes kép

 

Ukrajna szeptember közepén jelentette be, hogy a kelet-ukrajnai front egyes szakaszain, elsősorban Petrovszkoje és Zolotoje térségekben, 1 kilométerre növelik a szemben álló csapatok közti távolságot, és újra megpróbálják elindítani a haditechnika hátrább vonását – már amennyiben a szakadár erők is így tesznek.

 

A bejelentésre nem sokkal azután került sor, hogy a diplomáciai enyhülés jeleként minden eddiginél nagyobb létszámú fogolycserére került sor Oroszország és Ukrajna között. Mindazonáltal nem ez az első eset, hogy csapatszétválasztásokkal próbálkoznak a felek. 2016-ban egyszer már megállapodtak a haditechnikák részleges visszavonásáról, ám a kezdeményezés végül a harcok fokozódása miatt kudarcba fulladt.

 

A mostani Steinmeier-formula és a Donyec-medence különleges státusáról szóló lehetséges megállapodás elsődleges feltétele épp a korábbi tapasztalatok miatt a kölcsönös és tartós fegyverszünet. Kijev ki is jelentette, hogy fegyverropogás közepette nem lehet választásokat tartani, vagy legalábbis elfogadni annak eredményét.

 

Ukrajna leállította az orosz-ukrán kétoldalú szerződések felbontását

 

A minszki megállapodás – nyitott kérdések

 

A most ősszel bekövetkező előrelépések viszont bizakodásra adnak okoz. Újra elindulhatnak a Normandiai Négyek tárgyalásai, és lehetőség adódik az úgynevezett minszki megállapodások teljesítésére is.

 

A 2014-ben elfogadott minszki paktumban mindkét szemben álló fél vállalásokat tett a konfliktus rendezésére. A gond az volt, hogy egyik fél sem akart elsőként meghátrálni. A megállapodás egyik kulcsfeltétele volt az orosz katonák és haditechnika teljes kivonása Kelet-Ukrajnából, amit azonban az oroszok nem akarnak teljesíteni mindaddig, míg nem kapnak garanciát Kijevtől Donbasz és Luhanszk politikai autonómiájára.

 

A Donyec-medence különleges státusáról szóló jelenleg hatályos ukrán törvény idén év végén jár le, ami alkalmat ad arra, hogy tartalmában új javaslat kerüljön az asztalra és elfogadásra. A különleges státus valószínűleg nem ad még autonómiát Donbasznak, de ha mindkét fél számára elfogadható elképzelés valósul meg, akkor Ukrajna megteszi az első lépést, Oroszország pedig arcvesztés nélkül tehet eleget részben vagy egészben a csapatkivonások követelményének.

 

Orosz-ukrán fogolycsere – Zelenszkij: ez volt az első lépés az összes ukrán fogoly kiszabadításához

 

Akadályozó tényezők

 

Természetesen a konfliktus lezárásához némileg közelebb kerültünk, ám korai azt mondani, hogy nem eszkalálódhat újra a helyzet. Az egyik fő probléma Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz belpolitika. A Putyinra nehezedő nyomás gátolhatja hogy érdemi engedményeket ajánljon fel Ukrajnának. Kisebb mértékben, de ez Zelenszkij ukrán elnökre is igaz.

 

A másik probléma, ahogy azt fentebb említettük, a tartós tűzszünet létrehozása, amely a gyakorlatban igen nehezen megvalósítható a feladat.

 

A harmadik fontos tényező (amely éppúgy lehet akadályozó tényező, mint ösztönző), az az USA szerepvállalása, amely nemrég fogadott el 250 millió dolláros katonai segítségnyújtási csomagot Ukrajna részére. Amerika elkötelezettsége Kijev mellett Oroszországnak egyértelműen jelzi, hogy belátható időn belül képtelen térdre kényszeríteni Ukrajnát, így az orosz döntéshozók vélhetik úgy, hogy jobb alkupozícióba már nem kerülnek.

 

Az ukrán konfliktus miatti szankciók húsbavágóan fájdalmasak az orosz gazdaságnak, és 2014 óta az Oroszországba beáramló működőtőke nagysága az évi 70 milliárd dollárról a töredékére esett vissza – mindeközben az olajár viszonylag alacsonyan maradt.

 

Lengyel államfő: helyre kell állítani Ukrajna 2014 előtti területi egységét

 

Körkép.sk/KL

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!