Nyitókép forrása: apnews.com

 

A török haderő hivatalos közlése szerint eddig 181 kurd célpontra mért csapást az Eufrátwesztől keletre, Északkelet-Szíriában a szerdán indult invázió során. A kurdok 5 civil és három katonai-politikai vezető haláláról számoltak be, illetve további 25 sérültről. A londoni székhelyű Szír Megfigyelőközpont szerint azonban nyolc civil, köztük két gyermek halálos áldozata van eddig a hadműveletnek.

 

Szerdától a török hadsereg a levegőből és nehéztüzérségi lövegekkel bombázta a kurdok állásait Szíria kurdok által ellenőrzött északkeleti részét. Közben megkezdődött a török szárazföldi egységek benyomulása a területre.

 

A kurd Szír Demokratikus Erők jelentése szerint török légicsapás ért egy olyan börtönt, ahol eddig az Iszlám Állam dzsihadistáit tartották fogva. A kurdok az invázióban érintett területeken összesen mintegy 11 ezer dzsihadistát és azok családjait őrzik, köztük 2500 különösen veszélyes, Európából érkező radikálist.

 hirdetes_300x300  

 

Donald Trump amerikai elnök „rossz ötletnek” nevezte a török hadműveletet, hozzátéve, hogy az USA nem hagyta jóvá azt. Az amerikaiak számára korábban hasznos szövetségesnek bizonyult kurdok azonban továbbra sem számíthatnak a Nuygattól segítségre. Trump nyilatkozata szernt Amerika „folyamatosan figyelni fogja az események alakulását”, magyarul semmilyen ellenintézkedést nem terveznek egyelőre.

 

Az amerikai katonák kivonását a térségből ugyan sokan bírálják, nem szabad azonban elfelejteni, hogy az USA-ban jövőre elnökválasztások lesznek, Trump az újraválasztásért indul, egyik korábbi kampányígérete pedig épp a Közel-Keleten állomásozó (hivatalosan) 10 ezer amerikai katona hazahozatala volt.

 

Irakban 5200, Szíriában 1000 amerikai katona szolgál, további ezrek vannak még Katarbann, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben, valamint jelentős haditengerészeti erők állomásoznak Bahrain közelében.

 

A Fehér Ház álláspontjával kevésbé ért egyet a Kongresszus, ahol egy republikánus és egy demokrata szenátor közös javaslatot dolgozott ki Törökország szankcionálására. A szankciók elsősorban politikusok vagyonát érintik, köztük Recep Tayyip Erdogan török államfőt, helyettesét és másik öt minisztert is. Szankciók alá vonnának egyes katonai tranzakciókat és a török energiaszektor bizonyos szereplőit is.

 

Ez nem tűnik súlyos lépésnek, de annál fájdalmasabb elehet a török gazdaságnak, amely az elmúlt időszakban magas inflációtól és növekvő államadósságtól szenved. Már pusztán a javaslat felvetési is megroppanthatja a befektetők bizalmát a török gazdaságban.

 

A kétoldalú szankciós javaslat minimum beárnyékolja majd a november 13-án esedékes Trump-Erdogan csúcstalálkozót, amelyre a Fehér Házban kerülne sor.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!