A pozsonyi török nagykövet szerint Szíriában nincs invázió, csak terrorellenes hadművelet

Nyitókép forrása: foreignpolicy.com

A török offenzíva Szíriában nem invázió, hanem terroristaellenes hadművelet, Ankarának pedig nem érdeke, hogy a török katonák hosszűtávon Szíriában maradjanak – ezt nyilatkozta a szlovákiai török nagykövet, Asligül Ügdül.

Ügdül kijelentette, hogy négy operatív célja van a katonai beavatkozásnak török részről: a török határ védelme, a terrorista csoportok semlegesítése (ez a török olvasatban a kurdokat jelenti, akik az Iszlám Állam ellen harcolnak), a térségben élő szírek „felszabadítása a terrorista elnyomás alól” és a szír menekültek hazatérésének biztosítása. Ügdül állítása szerint a török kormányzat 40 milliárd dollárt költött csak tavaly a jelenleg területén élő 3,6 millió szír menekült ellátására.

Megjegyezzük, Törökország akárhogy magyarázza az invázió okait, a hadművelet hátterében a kurdok kiszorítása áll a szír-török határ mentén. Törökország egy legalább 30-40 kilométer széles ütközőzónát akar létrehozni. Egy olyan sávot, amely szír többségű. Ankara rémálmaiban egy olyan határvidék szerepel ugyanis, mint Irak kurdok lakta térségében, ahol kurd fegyveresek fogadják a határra érkezőket igazoltatás céljából.

   

Tény azonban, hogy a rengeteg elítélő nyilatkozat ellenére sem az USA-nak, sem Európának, sem a Közel-Kelet országainak nem érdeke egy kurd autonómia – amely a független kurd állam előszobája lehet.

Az ütközőzóna azonban nem katonai konfliktust jelent a kurdokkal szemben, ha nem politikai feszültséget is a környező országokkal szemben, akiknek nem érdeke, hogy a szír államhatár megváltozzon. Nem véletlen, hogy Damaszkusz megállapodásra jutott a kurdokkal.

Érdemes megemlíteni, hogy a török is rendelkeznek szövetségesekkel Szíriában. Az északi határ nyugati csücskében lévő török támogatású csoportok is harcolnak a kurdok ellen. Ezekről a csoportoktól tudni kell, hogy sok szélsőséges iszlamista elemet tartalmaznak, és a közösségi hálókon megjelent képek és videók tanúsása szerint nem bánnak kesztyű kézzel a civil lakossággal sem. És ha ez nem lenne elég, a ForeignPolicy szakportál közlése szerint

szándékosan szabadon engedik az Iszlám Állam kurd börtönökben őrzött dzsihadistáit.

Északkelet-Szíriában több mint 11 ezer dzsihadistát tartanak fogva a kurdok.

Már nincsenek oldalak

Az Északkelet-Szíriában zajló hadművelet azonban elég sajátos körülményeket teremtett. A Newsweek értesülései szerint az egyelőre még kurdok kezén lévő Manbidzs városában (egyelőre) jelen lévő amerikai katonák együttműködnek a szír kormányerőket támogató oroszokkal, és segítenek nekik megszervezni a város irányítását. Az USA ezzel gyakorlatilag átengedi a várost az oroszoknak.

A dolog ezért különös, mert a 2011 óta tartó szír polgárháború szemben álló felei az oroszok által támogatott kormányerők és az amerikaiak által támogatott „szír ellenzék” voltak. A szerepek azonban szemlátomást megváltoztak a török hadművelettel.

Közben Washington szankciókat fogadott el több török tisztviselő ellen a hadműveletek megtorlásaként. Az amerikai Pénzügyminisztérium hétfőn szankciós listára tette a török védelmi minisztériumot, az energiaügyi és természeti erőforrások minisztériumát, illetve külön szankciókat róttak ki az említett tárcák vezetőire, illetve Süleyman Soylu belügyminiszterre is.