Móric
  • HUF: 362.36
  • USD: 1.18
  • 16 °C
  • 23 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Az agyhalott ébredése? A NATO-ban hosszú vita után megállapodásra jutottak – a pénzről

Trump retorikájánál jóval nagyobb problémák feszítik az atlanti szövetséget

Nyitókép forrása: presstv.com

 

Hosszú hónapok vitája és belső feszültségei után a NATO 29 tagállama a jelek szerint megállapodásra jutott a atlanti szövetség 2,5 milliárd dolláros (cca. 2,27 milliárd eurós) büdzséjének fedezése tekintetében. Eszerint az USA hozzájárulása a közös terhekhez 22 százalékról 16 százalékra csökken, miközben a többi tagállam növeli hozzájárulását, hogy a költségvetés nagysága megmaradjon.

 

A dolog pikantériája, hogy az autonóm európai hadseregért lobbizó Franciaország nem csatlakozik társaihoz, vagyis nem növeli kiadásait a hiányzó összeg pótlására. A gazdasági problémákkal küzdő Olaszország sem döntött még, Kanada azonban – ha vonakodva is – de hajlik a feltételek teljesítésére.

 

Mindez az amerikai elnökválasztás előtti hónapokban történt, amelyben – ahogy négy évvel ezelőtt is – ismét téma lehet az Észak-atlanti Szövetség témája. Donald Trump négy éve azzal borzolta a kedélyeket, hogy a NATO „feleslegessé” vált. Ez a kijelentés abból fakad, hogy a NATO-t a Varsói Szerződés ellen hozták létre hetven évvel ezelőtt, a Szovjetunió pedig már harminc éve összeomlott. Eddig csak Emmanuel Macron francia elnök mondta ki egy november eleji interjúban, hogy valójában azóta Oroszország a NATO „ellensége”.

 

A NATO-tagállamok többsége abban is egyetértett, hogy december 4-i, londoni csúcstalálkozójukon létrehoznak testületet, egy „bölcsek tanácsát”, amely a szövetség fenntarthatóságához szükséges reformintézkedéseket kidolgozzák. A határidő 2021 év vége.

 

Trump csak tünet, nem a probléma

 

A szövetség összetartása és működése már jó ideje, Donald Trump kijelentései nélkül is elég problematikus. Nem csak a pénzről van szó. Miközben a nyugati sajtó Magyarországot támadja, amiért az akadályozza az Ukrajnáról szóló NATO-nyilatkozatot október végén. Arról már kevesebb szó esik, hogy Törökország a minap blokkolt a NATO-ban egy Lengyelország és Baltikum elleni esetleges orosz támadás visszaszorítására szóló tervet. A Reuters közlése szerint egyszerű zsarolásról van szó: azt várják a terv elfogadásáért cserébe, hogy a NATO hivatalosan ismerje el terroristaszervezetnek a kurd YPG-t. A helyzet megoldása érdekében London, Párizs és Berlin külön tárgyalásra hívta Ankarát.

 

Ráadásul nem csak Trump ássa alá az atlanti szövetség hitelét. Az amerikai elnök sok mindent mondhat, a politikai valóság azonban az, hogy az USA nem engedheti meg magának, hogy a világ egyetlen szövetségi rendszere felbomoljon, és teret engedjen nem amerikai vezetésű más szövetségi rendszerek kialakulásának. Az amerikaiakat sokkal inkább az feszélyezi, hogy az európai országok (főleg Franciaország és Németország) a NATO belső politikai döntéshozását szándékosan lassítják saját belpolitikai céljaik érdekében.

 

Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök november elején a The Economist brit lapnak adott terjedelmes interjújában „agyhalottnak” nevezte a NATO-t. Példaként konkrétan a törököket emlegette, akik egyoldalú háborúba kezdtek Északkelet-Szíriában fittyet hányva arra, hogy más NATO-tagországoknak vannak a térségben érdekeltségeik, amelyek így veszélybe kerültek.

 

Nem érvényes a NATO alappillére? 

 

Macron szerint ma már nem ugyanazt jelenti az ötös cikkely, mint korábban. Az ötös cikkely mondja ki, hogy ha bármelyik NATO-tagállamot megtámadják, akkor a többi tagállam védelmére kel. Ez az atlanti szövetség alappillérének számító elvről Macron egészen pontosan azt mondta:

 

„Ne tudom, mit fog jelenteni az ötös cikkely holnap. Ha Bassár el-Aszad rezsimje (a szír kormány – szerk. megj.) úgy dönt, hogy visszaszorítja a törököket, akkor teljesítjük kötelezettségünket, és beavatkozunk? Ez egy döntő kérdés. Az Iszlám Állam elleni közdelembe beléptünk. Paradox helyzet, hogy az USA döntésének és a török offenzívának ugyanaz volt az eredménye: feláldoztuk szövetségeseinket, akik a földön vették fel a harcot a dzsihadistákkal”

 

A francia elnök szerint Európának saját hadseregre van szüksége, különösen a Brexit után. Kiemelte, hogy két projekt már elindult, ezeket kellene megerősíteni. Mindkettő francia-német közös keretekben valósul meg, az egyik tankok a másik harcászati repülőgépek fejlesztésével foglalkozik.

 

A NATO tehát eljutott odáig, hogy felismerte, lépnie kell, illetve elhatározta, hogy lépni fog és megpróbál alkalmazkodni a gyorsan változó geopolitikai körülményekhez. Hogy ez mire lesz elég, egyelőre kérdés. Tény, hogy a szövetséget sok belső probléma terheli. Magyarország Ukrajnával szembeni óvatos fellépése a kárpátaljai magyarok érdekében pedig ezek közül a legkisebb gond.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket