Külügyek

Katonai díszszemlével ünnepelték Bukarestben Románia nemzeti ünnepét

1918-ban ezen a napon mondták ki a román nemzetgyűlésen Erdély egyesülését a Román Királysággal Gyulafehérváron

Nyitókép: erdely.ma

 

A román hadsereg és belügyminisztérium csaknem négyezer fegyveresének és 21 NATO-tagállam díszegységeinek részvételével nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelték vasárnap Bukarestben a Román Királyság és Erdély egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 101. évfordulóját, Románia nemzeti ünnepét.

 

A díszszemlét Klaus Iohannis államfő, a román állami intézmények vezetői jelenlétében a bukaresti – 1922-ben emelt, a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő – diadalívnél rendezték meg.

 

A nemzeti ünnepen immár hagyománnyá vált katonai parádé alkalmával az emlékműnél összesereglett több ezer érdeklődő és a televíziós közvetítésnek köszönhetően az ország lakossága is láthatja azt a haditechnikát, amelyre Románia a GDP védelmi kiadásokra fordított két százalékát költi, vagyis évi mintegy hárommilliárd eurót.

 

Az ünnepséget nyitó légi parádén először láthatták a bukarestiek a román légierő – Portugáliától másodkézből beszerzett, felújított – F-16-os harci repülőgépeit, amelyek a tavalyi centenáriumi ünnepen nem tudtak részt venni, mert az állomáshelyükként szolgáló repülőtér kifutópályájának eljegesedése miatt nem tudtak felszállni.

 

A díszszemlén egyebek mellett a Romániában létesült nemzetközi NATO-dandár Piranha-3 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművei, a Craiován állomásozó lengyel Rosomak-páncélosok, valamint a légelhárítás Gepard-ütegei vonultak fel, és bemutatták a légi járőrözés támogatására idén beszerzett TPS 77-es háromdimenziós mobil radarkészüléket.

 

A belügyminisztérium egyebek mellett a közlekedésrendészet, a csendőrség, a tűzoltóság és a határrendészet járműveivel, speciális felszereléseivel, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a terrorelhárító egységeivel vonult fel.

 

Az utóbbi évektől eltérően a nemzeti ünnepen megrendezett katonai parádét már nem árnyékolta be az a politikai feszültség, amely korábban a jobboldali elnök és a baloldali kormány között feszült. Mivel Bukarestben néhány hete a nemrég újraválasztott Klaus Iohannis államfő pártja, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alakított kormányt, immár nem merült fel, hogy az ünnepségre ne kapnának meghívót a kormány vagy a törvényhozás vezetőinek büntető eljárás alatt álló tagjai, vagy hogy a kormánypárti vezetők nem a díszemelvényen, hanem híveik gyűrűjében, a nézők között vennének részt a katonai parádén.

 

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Tóth János
2019. dec. 02. 10:17

Ilyen GYALÁZAT, a világban még nem történt!

Szóljon hozzá!

Kövessen minket

Megosztás