Nyitókép forrása: London, 2019. december 4.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a londoni NATO-csúcson 2019. december 4-én. A kormányfõ a középsõ sorban jobbról a negyedik.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

 

Több százmillióval megemelt büdzsé, Kína és a migráció fenyegetésként való elismerése, török kudarc, görög cselezés és Trump kigúnyolása. És persze: Franciaország egyelőre nem ért el áttörést. Mindez a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett londoni NATO-csúcstalálkozó eredménye. Hosszú idő után most először tűnik úgy, hogy a NATO élni akar, és ezért hajlandó engedményeket tenni tagállamainak.

 

A NATO-nak komoly problémákat kellett feloldania. A francia elnök ugyanis november elején „agyhalottnak” nevezte a szövetséget, Magyarország a kárpátaljai magyarok nyelvi jogainak helyreállítása nélkül továbbra is blokkolja Ukrajna és a NATO közeledését (nem mintha a Nyugat már elérkezettnek látná az időt nyíltan konfrontálódni az oroszokkal azzal, hogy felveszi Ukrajnát). Jóval nagyobb káoszt eredményezett, hogy Berlin és Párizs között is egyre nő a feszültség Európa globális szerepvállalása kapcsán: az előbbi nyugalmat és a jelenlegi status quo fenntartását, az utóbbi erős európai hadsereget és új, francia túlsúlyú status quo-t akar. És persze ott van Törökország, amely minden NATO-szövetséges érdekét megsértve offenzívába kezdett Északkelet-Szíriában.

 

Előrelépések nyertesekkel

 hirdetes_810x300  

 

Az újraválasztását tervező Donald Trump amerikai elnök számára komoly eredményt hozott a csúcstalálkozó. Elérte, hogy az USA-n kívüli tagállamok 2024-ig együttesen mintegy 400 milliárd dollárral növeljék a védelmi kiadásaikat. Az USA-ban ugyanis belpolitikai téma, hogy az európai szövetségesek túl kevés kötelezettséget vállalnak a szövetség fenntartásában. Amolyan potyautasok az Washington által pénzelt szövetségi rendszeren.

 

Fontos katonai stratégiai eredmény az is, hogy a szövetségesek vállalták, hogy újabb harminc zászlóaljat, harminc repülőszázaddal és harminc hadihajóval növelik a harminc napon belül mozgósítható haderőket. Ez mindenképp Lengyelország és a Baltikum számára jelent megnyugtató fejleményt.

 

Ablonczy Bálint: A békének vége

 

Kína előtérbe kerül

 

Szintén az USA érdeke érvényesülhetett azzal, hogy Kína nagyhatalmi ambícióit fenyegetést jelentő kihívásként értelmezi a zárónyilatkozat, amelyre a tagállamok szövetségi szinten fognak reagálni. Az USA figyelme ugyanis az Obama-adminsztráció óta a Csendes-óceánra összpontosul, Európában stratégiai kihívásként csak az ukrán válságot kezelte. A szövetség Kínával szembeni határozata azonban nem csak Washington számára lehet fontos.

 

A nyilatkozat ugyanis kimondja, hogy Pekinget be kell kapcsolni a fegyverkezésellenőrzési programokra. Ez pedig Oroszországnak is fontos kérdés. Az idén megszűnő INF-szerződés, amely a középhatótávolságú nukleáris ballisztikus rakéták korlátozására kötelezte az USA-t és Oroszországot, lényegében azért futott zátonyra, mert Moszkva nehezményezte, hogy csak őrá szab ki kötelezettségeket. Az olyan, szintén nukleáris hatalmakra, mint Pakisztán, India vagy Kína, már nem.

 

Egyébként Oroszországgal szemben nem változott a NATO stratégiája: a szövetség fenntartja az elrettentés eszközeit Európa keleti végein, de nyitott marad az érdemi párbeszédre Oroszországgal szemben. Az idő ugyanis Nyugatnak dolgozik: Oroszország gazdasági állapota középtávon rendkívüli gyengeségekről árulkodik, amely komoly kihívást jelent majd a Kremlnek.

 

Orbán: a NATO végre kimondta, hogy a tömeges migráció biztonsági kihívást jelent

 

Amerikai és francia elképzelés is helyet kapott az új döntésekben. A zárónyilatkozat kiemeli, hogy a szárazföld, a vízek, a kibertér és a légtér mellett az űr lesz a NATO ötödik műveleti területe. Bár hivatalosan az űr militarizációját mindenki elutasítja, valójában az űrfegyverkezés technológiáján a főbb globális szereplők már dolgoznak. Annak ellenére, hogy fegyerrendszereket az ENSZ vonatkozó határozata alapján nem szabad telepíteni a Földön kívülre. Nem feltétlenül kell ugyanakkor támadó egységekre gondolnunk, kezdetben lehet szó akár a hírszerzési műholdak védelméről is.

 

Fontos mérföldkő, hogy a NATO biztonsági kihívásként ismerte el a tömeges migrációt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt egyértelműen a közép-európai országok sikerének tartja. A migráció kihívásként értelmezése annyit jelent, hogy a NATO eszközöket és anyagi forrásokat fog mozgósítani az illegális bevándorlással és a vele kapcsolatos terrorizmussal szemben.

 

Akik hoppon maradtak

 

A fentieken túl azonban számos kérdésben nem sikerült eredményt elérni. Magyarország és Ukrajna viszonyának rendezése továbbra is kérdéses. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy „Magyarország addig blokkolja Ukrajna NATO-közeledését, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják a jogaikat”. Az persze egy másik kérdés, hogy a NATO-nak valóban szándékában áll most provokálni Oroszországot Ukrajna NATO-csatlakozásával – valószínűleg nem.

 

Szijjártó: Magyarország addig blokkolja Ukrajna NATO-tagságát, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják a jogaikat

 

Törökország is kénytelen volt meghátrálni. Recep Tyyip Erdogan török államfő ugyanis azzal a határozott követeléssel érkezett a NATO-csúcsra, hogy a szövetség ismerje el a kurd szervezeteket (PKK, YPG) terrorszervezetnek, és ha nem teszi, Törökország megvétózza a NATO kelet-európai műveleti terveit (Lengyelország és Baltikum kárára). A követelés eleve rendkívül egyoldalú volt: azokat a kurdokat kellett volna a szövetségnek megbélyegezni, akikkel együtt harcolt az Iszlám Állam ellen. Törökország végül rábólintott a kelet-európai NATO-tervekre.

 

Erdogan nem kapta meg, amit akart, de a széthúzó szövetség összekovácsolása érdekében Jen Stoltenberg főtitkár engedményt tett: elindítanak egy „mérlegelési folyamatot” a kurd szervezetek megítélését illetően. Magarul: nem engedték haza Erdogant úgy, hogy nem adtak neki valamit, amit kurdarc helyett otthon felmutathat.

 

A NATO mostani csúcstalálkozója egyértelműen Franciaország és Emmanuel Macron államfő vitorlájából fogta ki a legtöbb szelet. Macron egy hónapja „stratégiai szempontból agyhalottnak” minősítette a NATO-t, és már hosszú ideje az önálló európai hadsereg kialakításán dolgozik. Ebben a céljában azonban nem az csak USA, de Németország is akadályozza. A NATO szövetsége a fenti engedményeknek köszönhetően most kapott egy esélyt, hogy megerősödjön, a francia elképzelést pedig szükségtelenné tegye. Persze, nagyon sok a változó, a szövetség csatát nyert, a háborút azonban még elvesztheti.

 

NATO-csúcs a viták árnyékában. Trump, Macron és Erdogan is fenyegetőzik

 

Macron és Trump

 

Macron és Trump sajtótájékoztatója is igencsak feszültre sikeredett.  Trump rendkívül sértőnek nevezte Macron megjegyzését az „agyhalott” NATO-ról. Az amerikai elnök hozzátette, hogy Franciaországnak nagyobb szüksége van a NATO-ra, mint valaha. Az már látható, hogy a francia elnök és Trump között jelenleg igencsak nagy az nézetkölönbség, ha Európa jövőjéről van szó.

 

Az már csak hab a tortán, hogy bekapcsolt mikrofon és egy szemfüles operatőrnek köszönhetően videó készült arról, ahogy az USA „hű” szövetségesei kigúnyolják az amerikai elnököt. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Boris Johnson brit miniszterelnök azon szórakoznak, hogy Macron nem tudott időben odaérni a fogadásra, mert Trump negyven percig megállás nélkül beszélt közös sajtótájékoztatójukon. Trudeau erre epésen megjegyzi, hogy „látni lehetett, ahogy Trump tanácsadóinak leesik az álla” az amerikai elnök egyes kijelentéseitől. Boris Johnson pedig, aki mellet nemrég Trump kiállt a közelgő brit választások apropóján, jókat nevetett a megjegyzéseken.

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!