Nyitókép forrása: theguardian.com
Ma előrehozott parlamenti választást tartanak Nagy-Britanniában, amelyet sokan második Brexit-népszavazásnak tekintenek. Az eredménye ugyanis meghatározza, hogy az új brit kormány véghez viszi-e a kiválási folyamatot, vagy valahogy kicselezi a 2016-os népszavazáskor hozott többségi döntést.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta eltelt szűk négy évben a mostani a harmadik parlamenti választás a szigetországban. Ma arról döntenek, hogy Boris Johnson konzervatív jelenlegi miniszterelnök alakít-e a kormányt, aki január végéig be akarja fejezni Nagy-Britannia kiválását az EU-ból, vagy a munkáspárti Jeremy Corbyn lesz az új miniszterelnök. A Brexit ellenzői körében mindkét politikai vezető elfogadhatatlan.
A Brexit ellenzőinek az az egyetlen esélye, hogy a konzervatívok nem szereznek többséget a parlamentben, és a kisebb pártokkal kényszerülnek koalícióra, akik támogatásukért cserébe egy újabb referendumot írnak ki.
A felmérések egyelőre Johnsont favorizálják. A YouGov közvélemény-kutatása szerint a 650 agú alsóházban a konzervatívoknak 339 helyre van esélyük. Ez rendkívül szűk többség, amely ráadásul a Brexit rendkívüli megosztó ereje miatt nem is biztos, hogy fenntartható. Johnson megbízott kormányfősége idején a konzervatívok több tagját is kizárták, mert megakadályozták a kiválási folyamat véghezvitelét.
Johnson most azt ígéri választóinak, hogy győzelme esetén legkésőbb január 31-ig kivezeti a szigetországot az EU-ból, úgy, hogy még az új év első napjaiban elfogadtatja a parlamenttel az új Brexit-megállapodást. Vagyis rendezett Brexitre játszik.
Egy esetleges patthelyzet azonban a Brexit újbóli elhúzódását jelentené, amellyel párhuzamosan ismét nőne a nyomás egy második referendum meghirdetésére. A skótok ugyanis a jövő évben függetlenségi népszavazást akarnak tartani. Skócia az EU-ban maradásra szavazott, és a függetlenség melletti retorika épp azért erősödött meg, mert maradni akarnak az unió határain belül. Észak-Írország helyzete is rendkívül érzékeny téma, az ír-északír határ „láthatatlanságát” épp az EU szavatolta.
Mindenesetre, a patthelyzet rendkívül jól mutatja, mennyire megosztja a brit társadalmat a kérdés, rengeteg nemzeti-függetlenségi indulatot hozott a felszínre egy olyan népszavazás, amely során a királyság egyes részei elég eltérően döntöttek.
A YouGov említett felmérése december 4. és 10. között készült. Eszerint a szavazatok 43 százalékát kaphatják meg a Brexit-párti konzervatívok, 34 százalék jut a baloldali Munkáspártnak. A Liberáldemokraták 12 százalékon állnak, a Brexit Párt és a Zöldek 3-3 százalékon.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
