Oroszország megkezdte Fehéroroszország „puha” beolvasztását

Nyitókép forrása: themoscowtimes.com

Oroszország megkezdte Fehéroroszország (újabb nevén Belorusszia) „puha” elfoglalását, miközben Nyugat-Európa egyáltalán nem reagált az elmúlt napok eseményeire. Márpedig Belorusszia kérdésében sincs közös nevezőn az EU nyugati és ekleti fele. A lengyelek például katonai fenyegetésként értelmeznék az orosz-belorusz uniós állam létrejöttét.

Az egész folyamatnak maguk a beloruszok sem örülnek, elnökük, Alekszandr Lukasenko pedig kutyaszorítóba került. Néhány hónappal ezelőtt Lukasenko még keményen kritizálta Putyint és a Kremlt, amiért azok meg akarták vonni országától az áthaladó olaj és földgáz kedvezményes árát. A fehérorosz elnök akkor nyílt annexióról beszélt. Mára azonban rá kellett döbbennie, hogy nincs elég mozgástere.

Csütörtökön Valgyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy szó sem lehet kedvezményes áru energiaszállításról Belorussziába mindaddig, amíg nem ütik nyélbe a két ország közös uniójáról szóló egyezményt. Lukasnko és Putyin már másnap Szentpéterváron találkozott, hogy megvitassák az unió feltételeit.

   

Lukasenko mindent megtesz, hogy elkerülje az ország szuverenitásának feladásának látszatát, de szó mi szó, a több mint 30 pontból álló keretmegállapodás számos olyan tételt tartalmaz, ami kiveszi Minszk kezéből az irányítást. A legtöbben meg is egyeztek. A nyilatkozatokból azonban egyértelmű, hogy Moszkva addig nem adja meg a kért kedvezményeket, míg Minszk maradéktalanul rá nem bólint az közös unió felé vezető feltételekre. Visszakozni lehet, Lukasenkonak még sincs sok lehetősége húzni az időt: ha megdrágul a földgáz és az olaj, a gazdaság összeomlik, a lakosság pedig elzavarja a politikai vezetést.

Putyin erősíteni akarja az orosz-belarusz integrációt

Sosem távolodott Moszkvától

A két ország uniója egy húsz évvel ezelőtt államközi szerződésében szerepel célként. A felek azonban eddig nem nagyon akarták teljesíteni a benne foglaltakat. Húsz évvel az egyezmény létrejötte után azonban orosz részről megjelent az igény, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatát. Egyesek szerint azért, hogy a két ország uniója lehetővé tegye az alkotmánymódosítást, Vlagyimir Putyin elnök pedig az alkotmány által előírt korlátokat megkerülve 2024 után is hatalmon maradhasson.

A fehéroroszok eddig sem voltak különösebben szabadok az orosz nagytestvértől. Európa utolsó diktatúrájáról van szó, amely importtermékei 60 százalékát Oroszországtól szerzi be, de csak exportja 40 százaléka megy a nagy testvérhez (vagyis nagy a külkereskedelmi eltolódás Moszkva javára). A fehérorosz államadósság 6 százaléka Oroszország kezében van. Több millió fehérorosz állampolgár dolgozik Oroszországban. Belorusz olajcégek kaptak koncessziókat Moszkvától, az utóbbi években a belorusz és orosz hírszerző szolgálatok pedig jelentősen elmélyítették az együttműködésüket. A két országnak közös a vámszolgálata, és közös a katonai jelenléte Fehéroroszország  nyugati határánál – Lengyelországnál. A belorusz légtér teljes mértékben nyitott az oroszok előtt. Belorusszia tehát kétségkívül az az ország, amely a legkevésbé távolodott el Moszkvától a Szovjetunió széthullása után.

Geopolitikai előrejelzés: Ukrajna és Belorusszia az amerikai-orosz konfrontáció lehetséges helyszínei

Német óvatosság, lengyel félelmek

Persze, változások azért történtek. Minszk tagja az uniós keleti Partnerség programjának, de az egyetlen olyan ország, amely nem rendelkezik különegyezménnyel az EU-val – elsősorban Németország miatt van ez így, amely ugyan jelentős befektetésekkel rendelkezik Fehéroroszországban, Moszkvával nem szívesen rúgná össze miatta a port (ez is jól mutatja, hogy Minszk látszólagos autonómiája tarthatatlan, ha geopolitikai tétje van az eseményeknek).

Nem úgy a lengyelek, akik az elmúlt időszakban jelentősen visszafogták a fehéroroszországi lengyel kisebbségnek nyújtott támogatások mértékét, hogy erősítsék a fehérorosz nacionalista és szuverenitáspárti erőket – és ezzel ellensúlyozni tudják az orosz gravitációt. A lengyelek – bár ezt következetesen tagadják – támogatják az ellenzéket is.

Varsó igyekezetének hátterében az áll, hogy egy esetleg orosz-fehérorosz unió még nagyobb ellenséges katonai jelenlétet jelentené a szomszédban. A két ország uniója fenekestül borítaná fel a jelenleg egyelőre csak ingadozó status quot. Lengyelország pedig egyszerre ott találhatja magát Németország és egy kibővített Oroszország között fájdalmasan ismerős történelmi helyzetben.

Amerikai tankok érkeztek Litvániába, Fehéroroszország fenyegetőzik

Körkép.sk