Nyitókép forrása: A képen Zoran Milanović középen, a horvát elnökválasztás első fordulójának győztese. Xinhuanet.com
Zoran Milanović szociáldemokrata elnökjelölt győzött a horvát elnökválasztások első fordulójában. A január 5-én esedékes második fordulóban a jelenleg regnáló köztársasági elnök, Kolinda Grabar-Kitarović-csal mérkőzik meg az elnöki palotáért. Az elnökválasztás eredménye várhatóan rányomja majd bélyegét a jövőre esedékes horvát parlamenti választásokra.
A szocdem Milanović a szavazatok 29,55 százalékát gyűjtötte be. Fő ellenfele, a jobboldali-centrista Grabar-Kitarović 26,65 százalékot kapott, míg a kettejük nagy kihívója, a szélsőjobboldali Miroslav Škoro 24,45 százalékkal maradt le a második fordulóról. Pedig akár még győzhetett is volna.
Grabar-Kitarović és Škoro egyaránt a konzervatív érzelmű horvát szavazókat szólították meg, így igencsak megosztották a jobboldal erejét. A választások előtt megjelent elemzések többsége szerint ha Škoro jutott volna be a második fordulóba, nagy eséllyel meg is nyerte volna a választásokat. Grabar-Kitarović azonban 2,22 százalékponttal megelőzte, így egy hagyományos jobbközép-konzervatív versus liberális szociáldemokrata párharcra lehet számítani. Egyébként a kommentárok többsége úgy vélte, hogy a horvát kormányzat még egy szocdem elnökkel is inkább megbékélt volna, mint a szélsőjobboldali Škoroval.
Ez azonban azt is jelenti, hogy a jobboldali szavazók a második fordulóban már nagyobb számban fognak Grabar-Kitarović-ra szavazni, így Milanovićnak közel sem olyan biztos a pozíciója, mint azt az eredménye sugallja.
Orbán Zágrábban: nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná 800 év barátságát
Szlovákiáig érő nemzeti feszültségek
A szlovák elnökválasztáshoz hasonlóan a második forduló itt is csak abban az esetben maradt volna el, ha a jelöltek egyike elérte volna az 50 százalék plusz 1 szavazatmennyiséget. A választási részvétel 51,17 százalékos volt. A 3,8 millió választásra jogosult polgárkörül több mint 120 ezer ember külföldről szavazott.
A második fordulóra január 5-én kerül sor, a tétje pedig nagy. Horvátországban is jövőre tartanak parlamenti választásokat, és bár egyelőre úgy tűnik, hogy a kormányzó jobboldali-konzervatív HDZ megtartja pozícióját, egy szociáldemokrata ellenzéki elnökjelölt megnehezítheti a dolgát. A kampány pedig elkezdődött.
A minap a szlovák liberális sajtó is felkapta, hogy Andrej Plenković horvát miniszterelnök élesen kritizálta Orbán Viktor magyar kormányfőt, amiért ez utóbbi egy olyan képet posztolt az interneten, amelynek hátterében a történelmi Magyarország térképe látszik. A horvát politikus azonnal Horvátország határainak megsértéséről kezdett el beszélni. A dolog pikantériája, hogy november végén Orbán Viktor eszéki látogatásakor Plenković Orbán mellett állva még arról beszélt, Horvátország és Magyarország baráti országok, és mindkét ország közös érdeke, hogy erősödjön az együttműködés.
Nem tetszik a horvátoknak és a szlovákoknak Orbán Viktor Nagy-Magyarország térképe
Nacionalista indulatok a küszöbön
A mostani térképes hisztéria hátterében puszta politikai retorika húzódik meg. A HZD kénytelen a szélsőjobboldal harcolni a szavazókért – igaz, hogy nagy előnnyel indul ebben a versenyben – miközben a baloldalon az SDP szocdem pártnak nincs valódi ellenfele. Az SDP 2015-ig kormánypárt volt, ám a klientelizmus és a begyűrűző gazdasági válság, valamint az elképesztő méreteket öltő kivándorlás miatt a 2016-ös választáson csúfos vereséget szenvedtek.
A HZD alapvetően nacionalista retorikát vett fel az erősödő szélsőjobb gyengítése céljából. Ennek a nacionalizmusnak azonban nem a magyarok az elsődleges célpontjai, hanem a szerbek, akikkel véres háborút folytattak a horvátok a 90-es években. Ivan Djakić, a HZD egyik parlamenti képviselőjének a fia például még januárban egy olyan fényképet tett közzé a neten, amelyen egy horvát usztasa harcos (az usztasa militáns szélsőjobboldali mozgalom volt a második világháború idején) egy szerb katona levágott fejét tartja a kezében. A képhez azt kommentelte: Boldog karácsonyt minden szerb „barátnak”.
Djakićot 11 hónapnyi próbaidőre ítélték a markáns megnyilvánulás miatt, azonban ez a példa is mutatja, hogy Horvátországban is egyre feszültebbé válik a politikai légkör, és felszínre került a balkánon egyébként sem túl mélyre eltemetett múlt.
Horvátországban ráadásul megnőtt a szerbellenes bűncselekmények száma, bár pontos statisztikákat nem hoztak nyilvánosságra. A választások közeledtével a politika nyilván rájátszik majd a nacionalista indulatokra, egy olyan régióban, amely mindig is Európa puskaporos hordója volt…
Több mint háromszázhatvan kisebbségi képviselőt választottak a horvátországi magyarok
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.