Emese, Sarolta
  • HUF: 353.28
  • USD: 1.12
  • 19 °C
  • 32 °C
Külügyek

Amerikai légicsapás – Újabb háborúval számolhatunk a Közel-Keleten? 

Az iráni célpontok elleni amerikai légicsapás újra robbanásveszélyessé tette az amerikai-iráni kapcsolatokat

Nyitókép forrása: theduran.com

 

Az iráni célpontok elleni amerikai légicsapás újra robbanásveszélyessé tette az amerikai-iráni kapcsolatokat. Miért kockáztat meg egy újabb háborút Donald Trump az újraválasztási kampánya előtt? És miért vállalna be Irán egy olyan konfliktust, amit nem nyerhet meg? Megint csak az olaj van a háttérben, vagy ennél többről van szó?

 

Hirdetés(x)

Amerikában a Donald Trump által elrendelt légicsapást mindenki saját politikai hovatartozása függvényében értékeli. Ez azt jelenti, hogy titkon mindegyikük egyetért vele, de ennyire közel az amerikai elnökválasztási kampányhoz nem fogják elszalasztani a lehetőséget, hogy megszorongassák Trumpot. Az amerikai érdekek nem változtak, és az amerikai polgárok, katonák és infrastruktúra védelme továbbra is prioritás marad demokrata és republikánus oldalon is. Sőt, a mostani eset egy korábbi csúfos kudarc miatt elkerülhetetlen volt.

 

USA-iráni-konfliktus: A britek, németek és franciák a feszültség mérséklésére szólítottak fel

 

Árulkodó párhuzam

 

Emlékeztetőül: az amerikai légierő az éjszaka légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban iráni célpontok ellen. Az akcióban sikerült megölniük Kasszim Szulejmánit, az Iráni forradalmi Gárda ezredesét, az al-Kudsz különleges erőinek parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósító Erők nevű ernyőszervezet vezetőjét. Ez az ernyőszervezetet igazgatja az iráni befolyás alatt működő különböző militáns csoportok hálózatát. Többek között azét a Katáib Hezbollah milíciáét is, amely a múlt pénteken rakétatámadást intézett egy Kirkuk mellett katonai támaszpont ellen.

Hirdetés(x)

 

A támaszpont elleni támadás csak az egyik kiváltó ok volt. A másik a bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadássá fajuló tüntetés, amelyben az amerikai hadsereg egy katonai alvállalkozója életét vesztette. A tüntetést egyértelműen iráni kötődésű elemek szervezték meg és hajtották végre. Amit azonban a jelek szerint nagyon alábecsültek, az a hatás, amit a nagykövetsége elleni támadás kiváltott az amerikai átlagpolgárokból. Ha részleteiben nem is, de a helyzet egyértelműen a 2011-es bengázi incidensre emlékeztetett. Akkor a bengázi amerikai nagykövetség ellen indított támadásban négy amerikai halt meg, köztük a nagykövet, Christopher Stevens is.

 

A bengázi incidens rendkívüli lélektani hatással bírt, ugyanis a haláleseteket és a veszteség miatti sokkot a közvélemény egyenesen a demokrata politikai vezetők, különösen Hillary Clinton akkor külügyminiszter számlájára írta. A helyzeten csak a rontott, hogy később kiderült, hiába volt elérhető távolságban a szicíliai haditengerészeti bázis, és hiába volt a nagykövetség közelében a CIA titkos központja, a támadás sikerrel járt.

 

Éppenséggel Bengázi miatt nem engedhette meg magának Trump, hogy következmények nélkül hagyjon egy a választók szemében nagyon hasonló helyzetet, mint ami Bagdadban történt.

 

Pattanásig feszített választási hajrá az utolsó napokban

 

Sokadik casus belli

 

Az érem másik oldala Irán, amely az elmúlt hónapokban elegendő háborús indokot szolgáltatott az amerikaiaknak és azok szövetségeseinek. Az USA a szaúd-arábiai olajipari létesítmények elleni dróntámadást Iránhoz kötötte. Korábban iráni katonák brit érdekeltségű tankereket foglaltak el. Irán már régóta folyamatosan kóstolgatja az amerikaiakat és persze, Izraelt is. Mindezt úgy, hogy két alkalommal is sikeresen feltornázta az olaj világpiaci árát.

 

Először a szaúdi Aramco olajtermináljai elleni támadással ha átmenetileg is, de jelentősen emelte a fekete arány árát. Ez két komoly gazdasági dilemmát jelent: egyrészt, az olajáringadozás és átmeneti emelkedés egy olyan időszakban történt, amikor épp lassulóban van a világgazdaság. A lassulást az olajár emelkedése fokozza. Másrészt, ha emelkedik az olajár, akkor nőnek Oroszország költségvetési bevételei, ami szintén kulcsproblémát jelent Washington számára.

 

A második esetre épp most került sor. Az amerikai légicsapások után az olaj világpiaci ára nagyjából 10 százalékkal 70 dollár hordónkénti árra emelkedett. Valószínűtlen, hogy ezen a szinten maradjon, de a fentebb említett okok miatt ez így sem jó hír a Nyugatnak.

 

Az utolsó percben visszarendelt csapásmérő egységek kártyája

 

Még egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni. Az Aramco elleni támadás után Trump az utolsó percben hívta vissza az amerikai csapásmérő egységeket, amelyeket Irán ellen küldött. Épp az olajár és a közelgő választásokra való tekintettel. A látszólagos gyengeséget akkor sűrű twitterezéssel és nyilatkozattétellel próbálta ellensúlyozni. Most azonban már nem játszhatta ki az utolsó pillanatban lemondott katonai akció kártyáját. Egyrészt hiteltelen lett volna, másrészt a bengázi példa miatt még gyengébbnek, sőt, inkompetensnek tűnt volna.

 

Nem véletlen, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken reggel egy CNN-interjúban arról beszélt, hogy a légicsapásokra szükség volt az amerikai polgárok biztonsága érdekében. Egyúttal jelezte, hogy a Fehér Ház nem érdekelt a helyzet eszkalálásában. Vagyis: újra vissza lehet ülni a tárgyalóasztalhoz, most, hogy sikerült megnyugtatni a közvéleményt a bagdadi nagykövetség elleni támadás megtorlásával.

 

Trump percekkel a csapásmérés előtt állította le az Irán elleni támadást (új részletek)

 

Irán saját retorikája foglyává válhat

 

Irán részéről már nem ennyire egyszerű a helyzet. Az iráni politikai és vallási vezetők kezdenek saját retorikájuk rabjai lenni, és lehet, hogy most át is billennek a ló túlsó oldalára.

 

Ali Hamenei ajatollah „könyörtelen bosszút” ígért az USA-nak és minden szövetségesének. Az is elhangzott, hogy „Irán minden ellenségének tudnia kell, hogy az ellenállás dzsihádja kétszer olyan elszántan folytatódik, és Irán harcosait végső győzelem várja a szent háborúban”.

 

Ahmed Kathami teheráni ajatollah kijelentette, hogy „az amerikaik és szövetségeseik többé nem találnak nyugalmat sehol a világon” és hogy „Szulejmáni mártír elvtársai elviszik az álmot Amerika és szövetségesei szeméből”.

 

A háború tehát nem kizárt. Főleg, hogy a térségben évek óta mindenki arra készül. A szíriai polgárháború gyakorlatilag Bassár el-Aszad javára eldőlt, az országban azonban jelentős mennyiségű, Irán által irányított proxicsapat van jelen, akik Izraelt támadják. Egyes jelentések szerint csak a Hezbollahnak 150 ezer rakétája van. Ilyen mennyiségű löveggel az Izraelt védő Vaskupola nem tud mit kezdeni. Ahhoz, hogy a Hezbollah arzenálját elpusztítsák, a légicsapások nem elegendőek: szárazföldi erőkre van szükség.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket